Végre meg van, sóhajtottam egy nagyot. Több mint fél éve készítettem sok másikkal együtt ezeket a képeket, de nem tudtam elhelyezni a blogba őket, mivel nem találtam megfelelő címet a számukra. Most aztán előjött. Igazándiból megvolt, viszont az a rengeteg tekervény az agyamba az is ott van, és mire az a valami, megtalálja a helyes utat a kijáratig, bizony igen kalandos és időigényes utazáson kell részt vennie.
Most veszem csak észre, hogy egyedül jött. Hát hol lehet a másik kép címe? Annyi baj legyen, majd ha itt lesz, odaírom. A cím: Lányok a falon, asszonyok a padon. — nem árt meg ez nekem? Ennyi mindent kitalálni fél év alatt, és ennek van még egy változata is; Asszonyok ülnek a padon, vigyázzák a lányokat a falon. Üsse kő, meghagyom mind a két címet, hogy a kedves olvasó, és kép nézegetők számára legyen választék
Most veszem csak észre, hogy egyedül jött. Hát hol lehet a másik kép címe? Annyi baj legyen, majd ha itt lesz, odaírom. A cím: Lányok a falon, asszonyok a padon. — nem árt meg ez nekem? Ennyi mindent kitalálni fél év alatt, és ennek van még egy változata is; Asszonyok ülnek a padon, vigyázzák a lányokat a falon. Üsse kő, meghagyom mind a két címet, hogy a kedves olvasó, és kép nézegetők számára legyen választék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése