2014. december 31., szerda

2014. december 25., csütörtök

Lapok



Saját fotók, saját kézzel barkácsoltam, majdnem elégedett vagyok.
Ha nem lennék olyan szerény, megdicsértem volna magam. :)

2014. december 23., kedd

A masiniszta 1

Én is voltam kis srác! 
Régen, amikor öt vagy talán már hat éves is lehettem, valamikor az 1942 körüli években úgy gondoltam, számomra ez a férfikor kezdete, és egy napon komoly elhatározással álltam a szüleim elé. Előtte a vasútállomás "felső" környékén játszottunk a fiúkkal, miközben nézegettük és figyelemmel kísértük a vasutasok munkáját.
Jött a mozdony, aminek az elején volt egy lépcső, azon egy vasutas, kezében piros zászlóval, szájában síppal, hol integetve, hol fütyülgetve szorgoskodott, jeleket közölt a mozdonyvezetővel. Néha leugrott a lépcsőről és előre szaladva bebújt a mozdony és egy vagon közé, majd beakasztott egy valamit egy nagy horogba, és ismét felugrott a lépcsőre és nagy lendülettel integetve a zászlóval fújni kezdte a sípját. Ezek a dolgok történtek a váltók átállításakor is. Egyik vágányról a másikra tolták, vagy húzták a vagonokat és állították össze a tehervonat szerelvényeket. Esetenként, amikor a mozdony elhaladt előttünk nekem mindig elakadt a lélegzetem is a nagy rácsodálkozástól. Csak bámultam azokat a nagy kerekeket, azt a kacifántos mozgású alkatrészeket, a tolattyú, lökettyű, huzattyú, forgattyú és még mit tudom én milyen....ttyú szerkezeteket, amik nevét a mai napig nem ismerem. A sistergések, fújtatások mindig akkor kezdődtek, amikor egy ember a "Masiniszta" valamit tekert, vagy állított valamiféle szerkezeten, aminek a titkát egyedül csak Ő ismerte. Az egyik kezében mindig volt egy rongy, amivel ráérő pillanataiban mindig letörölt egy olajcseppet vagy valami maszatot, amit csak Ő látott meg a masina valamely pontján, ami mindig tiszta és fényes volt. Csodás simléderes sapka volt a fején, amely alatt egy kissé szénporos vidám arc volt látható csillogó szemekkel. A fűtő már jóval feketébb volt és igen izgága. Állandóan rohangált a lapátjával, szinte kicsapta a tűztér ajtaját, és nagy lendülettel bedobta a szenet, és ezt ismételgette néha hosszabb és rövidebb szünetet tartva. Hát, ez nem hozott lázba. Engem továbbra is a masiniszta izgatott a mozdonyvezető, aki ismerte a gépezet minden titkát, és a fújtató prüszkölő gépezet szeretete látszott minden mozdulatán. Csodáltam a bácsit, és irigyeltem a sapkáját. A sapka és annak is a simlédere volt a mindent eldöntő tényező, és nagy határozottsággal kijelentettem a szüleimnek, Édesanyám, Édesapám én masiniszta leszek. Megnyugvásomra beleegyeztek, és én lefekvés után azt álmodtam, hogy reggel megyünk a mozdonyos iskolába.
Édesapám mesélte valamikor, én csak leírtam a rólam szóló történetet.

-
Ez egy régebbi, 2008. évi bejegyzésem, de nem működött a linkje, ezért voltam kénytelen újra felrakni.

folytatás: Masiniszták 2

2014. december 21., vasárnap

Kátránygyár Pesterzsébet 1

.




Posnansky és Strelitz r.t gyártelep Horthy Miklós út 63. 
alapíttatott 1868-ban.
A gyár 1893-ban épült, tehát akkor, amikor Pesterzsébet jóformán lakatlan pusztaság volt. A vállalatot Rosenstein Károly igazgató vezeti. A mintaszerű organizáció, az uralkodó rend, tisztaság, szigorú, de igazságos munkafegyelem és az üzleti eredmények mind az ő legszemélyesebb érdemei a gyár kitűnő tűzoltóságát szintén ő szervezte meg. Aszfalt és kátránytermékeket, fedéllemezeket, szigetelő lemezeket, autózsírt, kocsikenőcsöt, vaslakkot s még sok más cikket gyárt, műszaki osztálya útépítések, aszfaltozások, tetőfedések, stb. munkák kivitelezésével foglakozik. 
Számos specialitása van. Így a Permanit bőrfedéllemez, ólombetétes szigetelő lemez, páncéllemez, Solan hygienikus padlóburkoló, Isolor szigetelőlemez, műtuffkő idomdarabok stb. A cég a háború előtt élénk export üzletet bonyolított le. Saját iparvágánya, erőtelepe, kátrány és gyanta desztillációs készüléke, modern gépi felszerelése van s hazánk szükségletének, sokszorosát tudná gyártani. Munkáslétszáma a háború előtti létszám egyharmadára csökkent. Azelőtt     Wienben és Witkovitzban testvérvállalatai voltak. 1934-ben lett részvénytársaság. Amíg a városnak nem volt tűzoltósága, addig a tűzoltást a gyár saját embereivel végezte, mely nemcsak a gyártelep tűzbiztonságát szolgálja, hanem külső tűzeseteknél is már több ízben derekasan megállta a helyét."
A gyár történetét 1936 évi leírásokból böngésztem és ástam ki. A fotó mely ritkaságnak számít egy szorgalmas gyűjtő, Kolozs Gyula gyűjteményéből származik, ki szintén ásogat és néha igen becses dolgokra lel amit a példa is bizonyít. Köszönet, hogy a rendelkezésemre bocsájtotta és így a nyilvánosság részére is megtekinthetővé válhatott a kép sokunk örömére.


  Gellért fürdő medencéinek szigetelése
 A nagy medence 3 réteges aszfaltszigetelését, az összes teraszok ólomlemezes szigetelését a Posnanszky és Strelitz aszfalt-, fedéllemez- és kátránygyár készítette.

- Rosenstein Károly a gyár igazgatója. 

"Előbb a witkovitzi gyárban teljesített szolgálatot, majd Pestszenterzsébetre helyezték az itteni gyár építésekor és most a helybéli gyár igazgatója. A Pestszenterzsébeti Takarékpénztár alelnöke, nagy része van a tűzoltó testület fejlesztésében, annak hosszú ideig parancsnoka volt, most tb. Parancsnoka. 
E téren kifejtett 25 éves munkásságáért érdemkereszttel tüntették ki. 
A Gyosz. helyi csoportjának elnöke, városi képviselő." 
(Pesterzsébet lakosai 1936)

kiegészítés: az iparvágány átadása

2014. december 6., szombat

Dilemma


PLAKÁT
most nem a reklám szolgálatában.
Minimó kalkula, vagy 100 darabos valódi papírra nyomott plakát gyűjteményem volt. Jó régen kezdtem rakosgatni őket egy dossziéba. Mára alig maradt belőlük valami, másolatuk egy részét a gépem tárolja. Néha előveszem a mappát és lapozgatok benne, ha annak lehet nevezni az egér gombjának a nyomogatását. Ilyen alkalmakkor a napi aktualitásokhoz próbálok kapcsolódási pontot keresni. Ez a történet, a Dodó barátom szóhasználatával élve „trafik biznicz” kezdetekor játszódott. Lapozgatás közben a szemeim elé bukkanó plakátra pillantottam. A 65 évig szívtam tapasztalatával, a rengeteg tudományos dolgozat elolvasásának hatására, mely a dohányzás káros hatásait, és annak rémisztő következményeit bizonygatta, kétségeim támadtak a képen látható figura bőrszínét illetően. Lehet, hogy így született? De, lehet valójában akár fehér ember is, csak oly régóta bagózik, és oly erővel szívta (nézz a plakátra), hogy már kátrányt izzad? Nem tudtam eldönteni melyik a jó válasz. Törjétek ti is a fejeteket, mert a jó megfejtés jutalma egy másik plakát.
.Kérdő pillantást vetettem a vendégemre, talán elmondja a véleményét. És ekkor a Dodó majdnem szó nélkül kiment a szobából, nem meresztve tovább szemeit a képernyőn látható sorokra. Mogorván csak annyit mondott menet közben „az agyament ötleteidből egy napra elég egy is, maradjon a te titkod a következő plakátra vonatkozó eszement, hülye kérdésed”, majd a feleséged kienged mondta, és rám csukta a szobaajtót.
 Válasz nélkül hagyott. Barát az ilyen? 

2014. november 24., hétfő

Hungarikon 1



Várkert Bazár
Északi Palota
Hungarikon kiállítás 

Zwack Péter

Budapest, 1927 - Venturina, 2012 
üzletember, diplomata

2014. október 23., csütörtök

Képek - utcakövek.




Rátkay Endre  (1928 - 2011)
Pesterzsébeten a Rátkay Átlók Galériában láthatóak a festmények.
állandó kiállítás.

2014. szeptember 27., szombat

Közeli 1




Macro felirat a fotómasinám beállító gombján.
Régóta készítek közeli felvételeket, de ezidáig egyéni beállításokat használtam.
A Dodó barátom szerint, kezdek elkényelmesedni :)

2014. augusztus 2., szombat

Erzsébeti graffitik HEAT


A fiúk egy jó ideje visszafogják magukat, mostanában nem sok mindent fújnak a vasúti árok beton támfalára. A napokban arra jártam, szerencsém volt, mert találtam egy nekem tetszőt. 

2014. július 4., péntek

2014. június 17., kedd

Régi hírek 1


 Nagyon szeretek régi újságokat olvasgatni, böngészgetni lapjait. E rövidke hírt érdekesnek találtam, valamiféle humor is van benne.

2014. március 1., szombat

Egy név a képen.


Nemrégiben fotóztam a képet Pesterzsébeten a Rátkay Átlók Galériában.
Sajnos, fogalmam nincs, mikor alkotta a művész a képet, milyen évszámnak kellene a képaláírásban szerepelni. Véleményem szerint jó régen, de találgatni nem merek.
Ma már mindenki tudja ki volt Levin?
Akik esetleg nem, azoknak egy idézet:
" - Uram – felelte szerényen Brigeron, a félszemű rabló -, Levinnél tanultam a szakácsmesterséget. Ezt sokszor hangoztatta, és büszke volt rá. Senki nem tudta, hogy hol lehet ennek a nevezetes Levinnek a vendéglője, de a Grand Hotel tulajdonosa olyan büszke pirulással mondta, és olyan nagy erejű ember volt, hogy nem mertek közelebbi adatot kérni tőle Levint illetően. Feltehető, hogy ez esetben jogos felháborodása nem ismerne határt, és pofon ütné az illetőt. Különben mindenki szégyellte kissé, hogy nem ismeri Levint, akinél Brigeron főzni tanult.
Ezért úgy tettek, mintha jól ismernék."
Rejtő Jenő:  A három testőr Afrikában



2014. február 19., szerda

2014. február 2., vasárnap

Pesterzsébet régi photográfiák 22



Record cípő áruház
Székács Istvánné, özv.,
Kossuth Lajos utca 42
Budapesti Czim és Lakásjegyzék1928

2014. január 28., kedd

PÁRISI UDVAR, félhomály.


A Párisi udvar néven vált közismerté a szép palota, és az itt található sokak számára kedvelt, 1952-ben nyitott JÉGBÜFÉ, a „Talponálló Cukrászda”. Régebben így emlegettük viccesen  a barátaimmal, mivel nem voltak benne székek, asztalok, csak állva lehetett benyomni a krémest, nyalogatni a fagyit.
Számomra már kisgyerekkoromban a legérdekesebb, legszebb különlegességet az átjáró jelentette. A napokban készítettem egy-két fotót a mostanában kevés fényt látott gyönyörű részletekről, melyek láttán olyan érzésem támadt, mint amikor valaki az enyészet útján sétál. Jelenleg semmi nem üzemel benne. Mindezek ellenére, akiknek a környékén akad dolguk, vagy csupán arrafelé sétálnak, azt ajánlanám, szánjanak egy-két percet a nézelődésre, megéri.