A buborék.

Térzenét hallgatunk, és a közönség soraiban sok apró pesterzsébeti emberke látható. A két képen a főszerepet egy okos, tanulékony kislány alakítja. Az első kép: kísérleti buborék fúvás, sajnos még egy aprócska sem sikeredett, talán a fúvás iránya volt rossz, esetleg gyenge volt a „szél”. Amikor a negyedik-ötödik buborék-nélküli próbálkozását is lefotóztam, a kislány az eredménytelen kísérletek tanulságát levonva arra a következtetésre jutott, hogy ez a módszer számára nem hoz sikert. Nem spekulált sokat, odament anyuka szatyrához és kivette a mechanikus buborék fúvó szerkezetet. Egy – kettő, és íme, a harmadik kísérlet sikerét egy szép nagy buborék látványát, az itt látható fotográfia bizonyítja. A kis lány örült a sikernek és én is, a kedves fotónak. Remélem, hasonló véleményt alkotnak a képet megtekintők.

Erzsébeti festett gyerek arcok.

 Én egy romantikus alkat vagyok.

Ez igazán szép.
 
Jéé.. ezek  nagyon szép virágok.

A nagyon aktív gyerekek is, mint modellek, nyugodtan fegyelmezetten ültek az arcfestő székén.

Minden alkalommal elhangzott a kérdés, mit szeretnél? A kislányok, kisfiúk előadták elképzelésüket, majd rezzenéstelenül viselték az ecset simogató mozgását, amint ide-oda szánkázik arcbőrük felületén. Szerintem egy kicsit csiklandós érzés lehetett, de az ügyes kéz könnyed, magabiztos mozdulatokkal vezette az ecsetet, melynek nyomán kirajzolódott a kért valami. A gyerekek, bár nem mutatták, de bizonyára izgatottan várták, hogy milyen lesz az általuk elképzelt csoda, miképpen fog megjelenni, amikor a tükörbe pillantanak. Nekem is nagyon tetszett a dolog, mert minden alkalommal, valami vidámságot árasztó jópofaság lett a kívánságból. A hozzátartozók minden alkalommal, elégedett mosollyal nyugtázták a látottakat.
 Élmény volt számomra lefotózni, a tükörbe néző kislány csodálkozó, és örömteli arckifejezését.
További képet a: 
Gyerek arc II. albumban találhatóak.
.