Nem is olyan régen születtek, de már felnőttek a leányok és fiúk kiket eddig csak gyerekekként emlegettünk. Életük egy szakasza lezárult. Ballagtak. Mint minden hasonló jeles esemény alkalmával, most is, megérkezett az „Adacsi” meghívó a barátainktól, és mi örömmel tettünk eleget a kedves invitálásnak. Közben kissé meglepődve vettük tudomásul, hogy ismét elmúlt egy esztendő. Az évek szinte száguldanak felettünk, az idő mélyülő ráncok nyomát hagyja arcunkon, és kicsivel tovább tart mire elhelyezkedünk a kocsink ülésein. Szokásomhoz híven az elektronikát sem hagytam otthon, tudniillik így becézem mostanában a fotografáló masinámat. Készítettem is egy-két képet, vagy sikerül, vagy nem alapon. Most megosztom mindenkivel, talán az „Adacsi” emberek is rálelnek e bejegyzésre és megnézegetik az album képeit, esetleg még szűkszavú kritikát is mondanak róluk: tetszik, nem tetszik. Ha lesz ilyen, akkor a nemeket is, megköszönöm. Ha, rákattintasz az alábbira, láthatod a többi képet is.