Kérem a szavazásnál megjelölni a kiválasztott képet, és utána a VOTE gombra kattintva szavazni.
Húztam, halasztottam a már régen tervezett esti, és éjszakai felvételek készítését, most végre legyőztem a lustaságom és a tegnap estét azzal töltöttem. A legkisebb fiam volt a segítőm és egyben a társaságom. Ő cipelte a fényképezőgépem állványát, és természetesen engem, nem ölbe, Ő volt a sofőr. Nem túl sok sétálóval találkoztunk a "kosutiba" pedig igen kellemes idő volt. Néha egy egy jó kedélyű piás megkérdezte mit fényképeckedik maga itten, kinek meg minek csinálja? Mondtam nekik, hogy én nem őket fotózom, és nem vagyok a kijózanítós állomás alkalmazottja hát erre megnyugodtak, és arra biztattak, hogy aztán jó képek legyenek, mert megnézegetik amint idejük lesz, csak hát a vendéglátóipar az mindig nyitva van valahol, és mivel az ismerősöket neveletlenség lenne nem köszönteni ezért aztán mindég úton vannak, nem sok a szabad idejük van haszontalan dolgokra. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése