.... kocsit majd elfelejtettem.
Mostanában az érzéseim azt sugallják, hogy engem kerülget a szerencse, csak éppen nem ér hozzám, csak körbejár. Az egyik utódom a barátaival „Münkenba” (hofi) mentek a sörfesztre. Na gondoltam magamba lesz egy jó napom, amikor hazajönnek legalább 2-3 doboz, vagy esetleg üveg sört is hoznak nekem, hadd dőzsöljön az öreg. Hát, dúskáltam az biztos, mivel kaptam ajándékként 500 fotót sörös lovakról, kocsikról, sörrel teli krigliket cipekedő bögyös csajokról, csak éppen egy fia sörös dobozt sem raktak az asztalomra, se üveget amiben valami lé lötyögne. Mikor kérdő tekintetem rájuk vetettem, azt válaszolták, hogy az anyu, már mint a feleségem „e-milt” küldött nekik azzal a szöveggel, hogy a sörben sok a szénhidrát és az árt nekem. Sok-sok, de hol marad a szülő iránti szeretet, de ha már az sincs, akkor valami szolidaritás szorult volna beléjük, vagy ha az sincs, akkor szánalom. Semmi, de semmi emberi érzést nem fedeztem fel, ami egy kupa sör formájában megjelent volna az asztalon. Azért rendes jóravaló gyerekek, mert elmagyarázták, hogy azokban a hordókban, amik a kocsikon vannak, azokban sör van, amit aztán megittak a többiekkel együtt. Na, erre valóban felment a cukrom és dühödten lementem a kocsma melletti boltba és vettem egy flakon valami „lájt” izét. Brrrrr…. Még a fiúk is csodálkoztak. Fater, te ezt megbírod inni? Valahogyan csak legyűröm, de közben meséljetek még a söröskriglik ünnepéről az „oktoberfest” –ről.
Kedves olvasók, én a sört is megosztottam volna veletek, de így, sajnos csak lovak és hordók képét tudom mutogatni és felajánlani nézegetésre.
Egészségetekre!
Mostanában az érzéseim azt sugallják, hogy engem kerülget a szerencse, csak éppen nem ér hozzám, csak körbejár. Az egyik utódom a barátaival „Münkenba” (hofi) mentek a sörfesztre. Na gondoltam magamba lesz egy jó napom, amikor hazajönnek legalább 2-3 doboz, vagy esetleg üveg sört is hoznak nekem, hadd dőzsöljön az öreg. Hát, dúskáltam az biztos, mivel kaptam ajándékként 500 fotót sörös lovakról, kocsikról, sörrel teli krigliket cipekedő bögyös csajokról, csak éppen egy fia sörös dobozt sem raktak az asztalomra, se üveget amiben valami lé lötyögne. Mikor kérdő tekintetem rájuk vetettem, azt válaszolták, hogy az anyu, már mint a feleségem „e-milt” küldött nekik azzal a szöveggel, hogy a sörben sok a szénhidrát és az árt nekem. Sok-sok, de hol marad a szülő iránti szeretet, de ha már az sincs, akkor valami szolidaritás szorult volna beléjük, vagy ha az sincs, akkor szánalom. Semmi, de semmi emberi érzést nem fedeztem fel, ami egy kupa sör formájában megjelent volna az asztalon. Azért rendes jóravaló gyerekek, mert elmagyarázták, hogy azokban a hordókban, amik a kocsikon vannak, azokban sör van, amit aztán megittak a többiekkel együtt. Na, erre valóban felment a cukrom és dühödten lementem a kocsma melletti boltba és vettem egy flakon valami „lájt” izét. Brrrrr…. Még a fiúk is csodálkoztak. Fater, te ezt megbírod inni? Valahogyan csak legyűröm, de közben meséljetek még a söröskriglik ünnepéről az „oktoberfest” –ről.
Kedves olvasók, én a sört is megosztottam volna veletek, de így, sajnos csak lovak és hordók képét tudom mutogatni és felajánlani nézegetésre.
Egészségetekre!
1 megjegyzés:
Valóban van szénhidrát a sörben, de a benne lévő komló jótékony hatása a gyomoridegekre nem tagadható.
És még jól is alszom.
Dodo
Megjegyzés küldése