2009. október 13., kedd

Kunadacs....




..... Kun-Baba.
Talán két hete is már, amikor egy szombati napon arra jártunk a feleségemmel, hogy a régen látott kedves barátainkkal találkozzunk, és váltsuk egy pár szót, az idő közben történtekről. A faluba érve szemrevételeztük a takaros és szépen rendbe tartott parkot, megcsodáltuk az egy hete felavatott „fából faragott kun babát”. Azt gondolom, idézőjel használatára van szükségem, mivel anno, a szobrokat valójában kőből faragták, és talán a „kőemberek” kifejezés is megfelelő, találó szó az elnevezésükre. A szobrok eredete nem ismert. Kik alkották? Máig rejtély. Az idő vasfoga nem kímélte az ezer évnél is idősebb alkotásokat, melyek, mint a végtelen legelők néma tanúi egészen a Mongol sztyepp vidékig megtalálhatóak, őrzik a látottak titkát és alkotóik szándékát. Az idő homálya eltakarja történetüket. A tudós emberek többféle módon próbálták magyarázni a bálványszerű szobrok hagyományát, de csak feltételezések vannak. Logikusnak tűnhet, hogy jelentős személyek kőábrázatát készítették el, és állították a halmok tetejére. A szobrok állandó motívuma, és minden esetben megtalálható a csésze formájú ivóedény, mely bizonyára azt jelzi, hogy valami ivászatnak is jelentősége volt a szobrok állításával kapcsolatban. Hiányos ismereteim tárházából csak ennyire futotta, de én nem is vagyok régész, se tudományos munkatárs, így inkább befejezem, mielőtt elveszítem a fonalat, és valami badarságot írok.
Viszont bátran merem ajánlani minden arra látogató és a falun átutazónak, hogy álljanak meg egy kis időre, és nézzék meg a szépen faragott, fából készült szobrot. Kedvcsinálónak egy–két fotót mellékelek a leírtakhoz, és azok számára, kiknek nem áll módjában a környéken járni.
S a titkok titka, hogy ez egy különleges falu, itt vendéglő is található meg presso.

itt még hat kunadacsi kép található


Nincsenek megjegyzések: