2011. július 31., vasárnap

Már akkor is ........

Budapest, 1899.
(Osztrák-székely varrottasok.)
Azt gondoltam magamban, hogy én itt abbahagyom az olvasást, mert az újságíró szerintem, meg van húzatva. Talán Kinai-székely varrottast kellet volna írnia. Szerencsémre tovább olvastam, és világossá vált előttem, hogy nem hibázott a cikk írója. Nekem vannak előítéleteim.
"Két osztrák gyár nehány hónap óta teljesen elárasztja a fővárost utánzott székely varrottassal, utánzott székely szövött holmival. A hamis gyártmányokat főképen oláh czigányok árusítják.
A kereskedelmi és iparkamara ma fölkérte a tanácsot, intézkedjék az e fajta házalás sürgős betiltása iránt."
Kérdés:
Vajon hol árulhatták ebben a korban a kínaiak, az eredeti matyó hímzést?

2011. július 28., csütörtök

A buborék.



Térzenét hallgatunk, és a közönség soraiban sok apró pesterzsébeti emberke látható. A két képen a főszerepet egy okos, tanulékony kislány alakítja. Az első kép: kísérleti buborék fúvás, sajnos még egy aprócska sem sikeredett, talán a fúvás iránya volt rossz, esetleg gyenge volt a „szél”. Amikor a negyedik-ötödik buborék-nélküli próbálkozását is lefotóztam, a kislány az eredménytelen kísérletek tanulságát levonva arra a következtetésre jutott, hogy ez a módszer számára nem hoz sikert. Nem spekulált sokat, odament anyuka szatyrához és kivette a mechanikus buborék fúvó szerkezetet. Egy – kettő, és íme, a harmadik kísérlet sikerét egy szép nagy buborék látványát, az itt látható fotográfia bizonyítja. A kis lány örült a sikernek és én is, a kedves fotónak. Remélem, hasonló véleményt alkotnak a képet megtekintők.

2011. július 27., szerda

Pesterzsébet régi-photográfiák 13


A képekhez tartozó szöveg idézet, a forrás megjelölésével, és mivel könyvből valók az idézetek,  hivatkozásokat (link) sajnos nem tudok mellékelni.


Magyar Városok Monografiája
Pestszenterzsébet,
Az előszót írta: DR: CHIKÁN BÉLA polgármester 1936
 Csoma és Nagy fémdobozgyár , alakult 1927-ben. az üzem teljesen modern gépekkel, cca 22 munkagéppel van felszerelve, 15 munkással fémdoboz és sajtolt tömegcikkeket készítenek. 1933-ban elismerő oklevelet nyernek. A cég tulajdonosa Csoma Sándor és Nagy Lajos. Csoma 1889-ben Ujfehértón született, lakatos és fémesztergályos ipart tanult, több helyen gyakorolta majd, a Weiss Manfréd konzervgyárban volt üzemvezető. 1922-ben önállósította magát, majd 1927-ben Naggyal társulva létesítette mai üzemét. Neje Szána Kiss Lídia. Nagy Lajos Tokajon 1901-ben született a géplakatos ipart tanulta, majd atyja birtokának vezetésében vett részt. Járt technológiára, majd Csomával együtt létesítette mai üzemét.

Vármegyék országos címtára
Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye
Általános ismertetője és címtára
Pesterzsébet Megyei Város
Írták: Nagy Győry István és dr. Balázs Adolf tiszti főügyész.
Nyomdatulajdonosok: Nagy és Veress, Szt. Erzsébet tér 14.
Az Üzem 1896-ban alakult Metkovich Aladár alapította, majd különböző nevek alatt szerepelt, 1931-től tulajdonosai: Nagy István 1905 –ben született Budapesten, szakmáját helyben tanulta. Sportegyesület pártoló és még számos egyesület tagja. Veress Ferenc Mikolán 1892-ben született, Szatmárnémetiben szabadult fel. 1909 -ben mint segéd az ország nagyobb városaiban és Budapesten dolgozott. Helyben 15 éve lakik, az EMTK vezetőségi tagja.  Háborúban 1915-től két évig teljesít katonai szolgálatot.
Megjegyzés:
az alsó  képnél, a kép aláírása nem egyezik a szövegben megjelenttel, mivel a nyomda megalakulása után több alkalommal változott annak tulajdonosa, esetenként a társ is.

2011. július 24., vasárnap

Szódás üveg?

Vasárnapi Újság 1908
Ilyen a valóságban.
A töltő szerkezet.
Békebeli faláda, békebeli szódás üvegekkel
"Manci" aki soha nem látott ostort.
Régóta élt emlékeimben egy számomra furcsa formát öltött szódás üveg, melynek alsó része egy nagyobb, a felsőrésze egy kisebb üveggömbből állt, az egészet fémháló borította és a tetején, a spriccelőfej ékeskedett. A történethez tartozó emlékek, a tárgy érdekessége, és a valamikori tudatlanságom adhat magyarázatot arra, miért is jegyzem le gondolataimat e régiségről. Talán attól tartok, hogy a hozzáfűződő emlékeimet a múló idő, a feledés homályának fátylával borítaná.
Kiskoromba láttam először valakiknél a konyhaszekrény „a kredenc” tetején, de soha nem használták. Talán a régi tárgyak szeretete miatt őrizték, vagy csak dicsekedni akartak vele, hogy nekik is van ilyen,  ―  mi másra gondolhatna egy tudatlan kis fiú. Egy-két helyen másoknál is láttam hasonlót, amit szintén nem használtak én pedig azóta is abban a hitben éltem, hogy az egy szódásüveg, és amiért nem használják, annak igen egyszerű oka lehet, nem fér bele abba a kosárba, ahová a szódásüveget szokták berakni a töltőgépen, mielőtt beleengednék a bugyborékos vizet. A „nem fér bele”, azt a látottak alapján gondoltam, ugyanis a gömbös üveg nagyobbnak tűnt számomra. (az is)
Kiskoromban, már több alkalommal is jártam a szódás bácsinál, nézni hogyan dolgoznak, mennyire gyorsan, ügyesen helyezik a töltőgép kosarába az üres üveget, majd a másikból gyorsan kivették a már megtelt üveget, és sietve rakták a faládákba. Aztán jött valaki, a fuvaros, aki felkapott mindig egy teli ládát, és egymás után hordta az udvaron álló nagy stráfkocsira a szódás ládákat, hiszen akkoriban jó sok szódavíz fogyott. Én ott ácsorogtam, és vártam a szerencsémre. Boldog voltam, amikor megengedték, hogy felüljek a „szódás” mellé a bakra, elkísérjem egy-egy fuvar alkalmával. Az én dolgom volt, hogy csengessek, meg kiabáljam torkom szakadtából,
 ― „itt a szóóóódáááás…!”  A csengő akkoriban a számomra inkább kis harangnak számított, hiszen akkora volt, mint egy kisebb mozsár, a hangom pedig nem volt elég érces, ezért aztán a jeladást újból megismételte a mellettem ülő „társam”, a szódás. Ez egy igazi nagy kaland volt számomra, egy kisfiú számára, mivel jelentkező midig bőven akadt, főleg a nyári szünet idején.
Elnézést, amiért mellékvágányra futott a história, de hát az emlékek ilyen alkalmakkor, minden esetben tömegévek bukkannak elő.
Ott folytatnám, hogy valamikor láttam a mellékelt reklámot a Vasárnapi Újság lapjait forgatva. Ez azért így nem igaz, hiszen a valóságban soha nem láttam az újságot, nem tapintottam a papírból készült lapjait, csak a képernyőt bámultam meredten, amikor először olvastam a sokat látott reklám szövegét. Eddig nem nagyon figyeltem rá, minek, hiszen én ilyen szódásüveget már gyerekkoromba láttam, és nem is olyan régen pedig, le is fotóztam a Bak Pali szikvíz gyártó üzemében. Miután a fény derengeni kezdett agyam homályában, rájöttem, hogy itt egészen másról van szó, ez a valami csodát tesz a vízzel, csak be kell tartani a használati utasítást. Tapasztalataim nem lévén, majd megkérdezem a  Bak Palit, miképpen is működött ez a gyakorlatban, és kedvelték e az emberek. A kefirt, miért nevezték kénsav tejnek? Brrr!
Az eredményről igyekszem majd a legrövidebb időn belül beszámolni.
Megemlíteném még, hogy mosolyogva vettem tudomásul a mai reklámok színvonalának is megfelelő szöveget, amennyiben a ma használatos szavakkal helyettesítenénk a régieket. Például az „Orvosok által rendeltetik” helyett, az „Orvosok Világ Szervezetének Szövetsége 146 tagja által ajánlott és bizonyított, hogy semmilyen káros hatást nem gyakorol az emberi szervezetre (jót se).
Különben, kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét….. stb.

2011. július 21., csütörtök

Ismerkedni akartam.

Hogy én mennyit dumáltam ennek a nőnek.
Mit gondoltok mi lett az eredménye?  ―  Szóra sem méltatott.

2011. július 19., kedd

Graffiti 21.



Jéééé...  Ő egy kedves régi ismerős


Régen volt hasonló, gondoltam három különféle elég ahhoz, hogy ne kelljen sokat írnom ebben a nagy melegben. Annyi megjegyzést azért hozzáfűznék a fantasztikus robotszerűséghez, hogy az alkotója szerintem képzőművész lehet. A kompozíció és a kivitelezés egy profi alkotására vall..Mind a három kép a pesterzsébeti vasúti árok támfalán ékeskedik, vagy ékeskedett, mert azt ki tudja, hogy mikor jön valaki, vödörrel, flakonokkal és egy papírdarabkán egy új alkotás vázlatával. A régi helyett mindig valami új születik. Ez egy állandóan változó világ. A világ is változik.
Csak a KENGYELFUTÓ GYALOGKAKUKK a régi, jaj annak aki utol akarja érni.
.

2011. július 13., szerda

Helló Jó Emberek!

Szolgálati közlemény!
A technikai és technológiai haladás következő lépéseként, 
a FalArt elérhető már a Facebook közösségi oldalon is.
Itt:  FalArt - Üzenőfal | Facebook

2011. július 11., hétfő

Meleg van!

De még mennyire.
Emberek, ma nagyon meleg van, holnap is az lesz, pontosabban fogalmazva már majdnem izzadok. Sokat kell inni, mondta a „nagytudású” a TV képernyőjén, és összehúzott szemekkel még hozzáteszi. De semmi alkohol! Ebben a pillanatban egy papír fecnit tart a szemem elé a drága jó feleségem, amin mindenféle tételek sorakoznak egymás alatt, miből, mennyit cipeljek haza a boltból. Mint ahogyan egy jó férjhez illik, már indulnák is, amikor csendesen még hozzá teszi, és egy csomag vizet, ami enyhén szénsavas, azt se feledd mivel elfelejtett felírni (sört nem említett az sincs felírva).
A boltnál a bevásárló kocsi használatához egy százast kotorászok elő a zsebemből, amikor hozzám lép az ügyeletes ácsorgó. Illendően köszön, és felajánlja, hogy amikor visszajövök, majd ő a helyére tolja a kocsit, és csupán annyit kér cserébe a fáradozásáért, hogy adjam majd kölcsön neki azt a százast.
― Mire? Kérdem.
― Mondja, maga nem érzi ezt a nagy meleget? Minél előbb innom kell egy felest, hogy lehűtsön, mielőtt még rosszul leszek, már csak egy százas hiányzik, hogy fogadjon a csapos.
― Elmagyarázom neki a Dr. Nagytudású jó tanácsait.  
― Nem ért az hozzá, csupa badarságot mesél. Tudja én fizikatanár voltam, mielőtt önként jelentkeztem egy tudományos kísérlethez, ami a „pijálás” káros hatását vizsgálta. Én a tudomány áldozata lettem, mert oldhatatlan a kötődésem a „pijához”. Igazándiból nem vagyok én alkoholista, csak hát a megszokás, meg a kényszer.
― Még most sem értem, miért hűtené le magát egy feles?
― Mondja, maga nem járt a fizika órákra?
― De, még szerettem is néha.
― És mégse nem tudja miért hűt a szesz. Hát, amikor a kezére fröccsen egy kis benzin, akkor olyan érzése lesz, mintha ottan hidegebb lenne a keze. Ez attól van „kérnémszépen azt a százast", mert a benzin párolog, és a párolgás az hő elvonással jár. Naszóval, ilyent csinál a szesz is, párolog, csak lassabban. Lassan hűt az igaz, de nem lesz melegem a következő felesig.
― Rendben, megkapja a százast, de nem felesre, inkább azt mondanám, a fizika óra díját fizetem meg. Megköszönöm oktatást is, mivel eddig a sötétség homályában ténferegtem, ami a fizikai tudományokat illeti. Most már sokkal okosabb vagyok.

Utóirat:  75 százalékban igaz a történet, általában 50 % vagy annál kevesebb szokott lenni.
Ez egy töredelmes vallomás, ami szintén bizonyíték a nagy melegre.

Másokkal is történt hasonló.
„tojpli” írta:       
Gondolom meglepődtél mikor elkezdte magyarázni, hogy mit és miért. Aranyos lehetett a pali. Én is jártam hasonlóképpen a T-nál. Véletlenül olyan kocsival jöttem ki, amit én is úgy találtam százas nélkül. Azt kérte el egy bozontos arcú. Mondtam persze visszatolhatja, de nincs benne lóvé. Képzeld már tolta is. Megsajnáltam meg amúgy is adok ha úgy ítélem meg, mert ma Ő holnap én. Mindenkivel megtörténhet. Kifaggattam. A Francia öbölnél lakik egy sátorban. Amíg dumáltunk a százas mellé egy hölgytől kapott egy üveg szénsavas vizet. Köszönte mindkettőnknek és már itta is.
Mi pedig kedves "tojpli" megköszönjük a történetet.
.

2011. július 7., csütörtök

Pesterzsébet régi-photográfiák 12





Ha jól számolom, akkor az alsó képen négy cipész, magyarul schuster inas dolgozik a műhelyben. Vajon maradt e még belőlük valaki, aki készítene nekem egy "gojzer" varrott  cipőt.
.

2011. július 5., kedd

Bohócok gólyalábon.


 1"Pogácsa" sminket készít.




„Pogácsa és Bukta”!
Remélem jól emlékszem az elhangzott nevekre, bár lehet, hogy a „Bukta” akár „Piskóta” is lehetett, mivel a sikerük keltette óriási gyermek zsivaj közepette nem minden esetben értettem tisztán a második nevet. Mivel ebben a párosításban is, igen jól hangzanak a „Pogácsa és Piskóta” nevek, legyen hát bocsánatos bűn számomra amennyiben, esetenként keverném a név párosítást.
Az első kép „Pogácsáról” készült, aki már gólyalábakkal hosszabbított lábakkal egy kocsi tetején ülve a sminkelt, festette az ábrázatát. Miután elkészült, sikerült a megfontolt gólyalábra állás pillanatát megörökítenem. Igen szimpatikus emberke volt társával „Bukta” talán "Piskótá" –val egyetemben.
Csodáltam a kapcsolat teremtés gyorsaságát a gyerekekkel, a rövid bevezetőt, aminek köszönhetően aktív játékra mozgósították az egész gyerek csapatot. Sajnos az időjárás nem éppen a legbarátságosabb arcát mutatta, és ennek köszönhetően valamivel kevesebb résztvevő volt jelen az eseményen, mint amennyire én gondoltam. Azért voltak elegen és amint a képeken látható a gyerekek igen jól szórakoztak, unalom egy perc se. Most utólag egy kissé bosszant, amiért nem készítettem több közeli fotót a gyerekekről, megörökítve sikeres ugrásaik nyomán, az arcukon megjelenő vidám önfeledt mosolyukat. Legközelebb majd nagyobb figyelmet fordítok mozdulataikra, és több figyelmet szentelek arcuk kifejezésére. 
.  
ide katt és látható a többi kép
.

2011. július 4., hétfő

Erzsébeti festett gyerek arcok.

 Én egy romantikus alkat vagyok.
Ez igazán szép.
 
Jéé.. ezek  nagyon szép virágok.
A nagyon aktív gyerekek is, mint modellek, nyugodtan fegyelmezetten ültek az arcfestő székén.
Minden alkalommal elhangzott a kérdés, mit szeretnél? A kislányok, kisfiúk előadták elképzelésüket, majd rezzenéstelenül viselték az ecset simogató mozgását, amint ide-oda szánkázik arcbőrük felületén. Szerintem egy kicsit csiklandós érzés lehetett, de az ügyes kéz könnyed, magabiztos mozdulatokkal vezette az ecsetet, melynek nyomán kirajzolódott a kért valami. A gyerekek, bár nem mutatták, de bizonyára izgatottan várták, hogy milyen lesz az általuk elképzelt csoda, miképpen fog megjelenni, amikor a tükörbe pillantanak. Nekem is nagyon tetszett a dolog, mert minden alkalommal, valami vidámságot árasztó jópofaság lett a kívánságból. A hozzátartozók minden alkalommal, elégedett mosollyal nyugtázták a látottakat.
 Élmény volt számomra lefotózni, a tükörbe néző kislány csodálkozó, és örömteli arckifejezését.
További képet a: 
Gyerek arc II. albumban találhatóak.
.