Az első alkotás a Kortárs Múzeumban volt, vagy most is látható.
A második piktúra pedig egy szabadtéri tárlat képeinek
sokaságát szaporítja
ott, ahol nem szednek belépőt, pedig a kiállítás képeit
álladóan újakra cserélik.
Dekoratív hatásával ékesíti a pesterzsébeti vasúti árok
igen tekintélyes hosszban elnyúló, amúgy unalmas, egyhangúuan szürke beton támfalát.
.
3 megjegyzés:
Szia James!
Azon a szürke betonfalon szivesebben nézek ily modern "mázolmányt" (ezt legalább sejtem , hogy egy igen modern kacsa"
Az első képet próbáltam fejenálva is nézni. Arról sincs elképzelésem mit akar ábrázolni. Valószinüleg én vagyok az elmaradott.
Szia James!
1. Az alsó kép szerintem is 1 értelműen, egy XXI. századi modernizált kacsácska.
2. A második kép meg szintén egyértelmű, mindenki annak látja, aminek gondolja...hát ugye nálam a fejlődést és az emberiség diadalát ábrázolja, ahogy Madách is mondja:
„...A cél a halál, az élet a küzdelem...”
„...Ember, küzdj' és bízva bízzál!”
Szia Zoli!
Ez a beszéd,képzeld ha gondolkodnánk rajta, hogy mit is ábrázol, akkor a hátralévő életünkben nem jutna másra idő!
De lehet, hogy a Dodó még nálunk is okosabb, szerintem ránézett a képre és simán tovább ment.
Már el is felejtette.
Megjegyzés küldése