Pesterzsébet, Harisnyagyár II

A mai látkép.

Ami a mai viszonyokat illeti, ami a gyár fizikai értelemben vett létezését jelentené az, hogy minden nyomnak, nyoma veszett, ami a Harisnyagyár volt épületét vagy annak részeit jelezné. Egy közismert fotó azért akad, ami összehasonlításul szolgálhat a mai látképpel. A környezet szebb és gazdagabb lett, látványos nagy épületek emelkednek a valamikori nagy hagyományokkal rendelkező, de mára a fotón már kicsinyek látszó létesítmény helyén. Egy pár szóval megemlékeztünk a létrehozó személyéről, kinek üzeme valamikor munkát és megélhetést biztosított sok itt élő embernek. Én már azt sem tudom, miképpen nevezték el a gyárat az államosítás után. Csak simán „Harisnyagyár” volt a neve? Jó lenne, ha valaki emlékezne az akkori nevére, és egy pár szóval megemlékezne a már államosított Harisnyagyár történetéről. Bizonyára megritkulhattak az ott dolgozott emberek sorai, és fogynak a még mesélni tudók. Ne hagyjuk elveszni emlékeiket, talán akadnak, kik történeteket őriznek bensőjük mélyén, lenne is mit mesélniük, csak eddig senki nem kérdezte Őket. A gyár hivatalos történetét bizonyára valakik majd egyszer megírják és kutatásokat fognak végezni a meglévő dokumentumokban, de az ott dolgozott emberek emlékei elvesznek, ha valakik, szorgos és lelkes emberek nem gyűjtik össze a még meglévőket. Ha valaki csak egy picurka történetet hal vagy hallott, írja meg két mondatban, és mi bizonyára érdeklődéssel elolvassuk. Mi, a szó legszorosabb értelmében amatőr és naiv tagjai vagyunk egy nem régen múlt időszakot tanulmányozó társaságnak, és nélkülözünk minden tudományos felkészülést. Bizonyára vannak közöttünk kivételek is, ami a történelmi ismereteket és hagyományokat illeti. Mégis nyugodtan mondhatom, hogy érdekes múltbeli dolgokról, ha csak társalgási szinten is a magunk naiv módján elmesélt történet, vélemény, élmény számba menő esemény. Mintha egy asztal körül ülnénk, és úgy hallgatnánk valaki elbeszélését, hogy; „milyen is volt a Hamburger Joe”, „és mennyi volt a diós, vagy a mákos tészta ára? És hogy valóban volt e beton kerítés az Ónodinál? Mikor lesz autóm a daruból? ” …. és a többi. Ha, valaki pedig téved valamiben, akkor mindig akad egy segítőkész partner, vagy több, aki hiányos tudásunkat kiegészíti, és egyenrangú partnerének tekint mindenkit.

Szerintem ez így van rendjén, mit is mondhatnék még?