2011. május 2., hétfő

Nemzeti Színház a hídról.



Családi összejövetel után a hazafelé autózás közben készült a fotó, mely azért volt lehetséges, mivel nem én vezettem. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Unokánk a legkisebb, azzal az ötlettel rukkolt elő,
 -  „Papa, lenyomunk egy bögrével a jó fajtából?” 
Tudniillik bögréből szeret inni. Nyolcéves koromban én is azt szerettem, mivel sok kakaó fért bele. Igent mondtam, de előbb kérdezd meg a nagybátyádat, a legkisebb fiúnkat, hogy hajlandó e hazafelé vezetni. Hajlandó volt. Ezek után az unoka bejelentette,
 - megyek, és keverek egy italt magunknak
Rövid várakozás után megérkezett az ifjú, kezei közt egy tálcán két bögrével.
 - Papa, ezt nem ám egy slukkra ledönteni, ezt lassan ízlelgetve kell inni, kortyonként.
(belenézve a bögrébe látom, hogy a gyerek a vöröset szereti)
-Tudod, ez nagyon finom „bio” -málnából készült szörp, és a bio-málna az nagyon egészséges, mert bio. A biogyümölcsöt nem szabad méreggel spriccelni (gondolom ez a permetezést jelentheti), mert akkor már nem számít bionak. 
A szörp valóban finom volt, és a kortyolgatás közben okosodtam vagy huszonöt percen keresztül. Annyiszor hallottam a „bio, zöld, egészség szavakat, hogyha lett volna valamiféle belépési nyilatkozat az asztalon bármiféle is, biztos azonnal aláírtam volna.
Befejezésül csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy egy kép megszületése az előzményekkel kezdődik.

1 megjegyzés:

Jackdaw írta...

Ki az a legkisebb unokád akiről én nem tudok????!