A második kép készítésekor már beszélni is megtanult az apróság, és egy iskola padját is koptatja. A fotó elkészülte alkalmával (telefon), még a helyszínen feltette a kérdést az apukája, hogy milyen címet adnál a képnek? A válasz, kapásból; „Döglött csirkék”. Ezek után feltettem a kérdést a fiamnak. Lehet, hogy az unokánk egy kicsivel több bulvárt olvas mint kellene? Esetleg a TV „Helyszínelők” sorozatának egyik lelkes nézője?
Egyik sem, csupán nem fukarkodik a szavakkal, és néha egészen jó ötletei vannak.
Egyik sem, csupán nem fukarkodik a szavakkal, és néha egészen jó ötletei vannak.
Mit írhatnák most ide, ha nem így lenne.
.
.
1 megjegyzés:
Na látod, nem kell neked a hüjeségért a szomszédba menni.
Birom az ilyeneket eféle jöhet még.
Dodo
Megjegyzés küldése