ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-május-27. 9. oldal
Adelmann József erzsébetfalvi fűszerkereskedő és neje gyilkosainak bűnperében tegnap hozta meg a vádhatározatot a pestvidéki királyi törvényszék. A vádhatározat a borzalmas gyilkossági ügy részleteit következőleg ismerteti:
A vizsgálat anyaga szerint Adelmann József és felesége erzsébetfalvi házából, melyben Adelmannéknak szatócsüzletük volt, 1897. évi szeptember hó 22-én reggel az utczai szoba ablakán keresztül sűrű füstgomoly tört elő. A házbeliek nyomban figyelmeztették rá a házmester leányát, Dienes Erzsébetet, aki előszólította édesapját s azzal együtt a lakásba igyekezett hatolni. A zajra többen összejöttek, az első szoba elzárt ajtaját benyomták; az előszoba és utczai szoba között levő ajtót szintén be kellett törni, mert azt is zárva találták. A hálószobában minden a legnagyobb rendetlenségben volt. A földön ruhafélék és ágyneműek égtek; az egyik feldűlt és összeroskadt ágyon Adelmann Józsefné feküdt holtan; a másik ágy alatt pedig véresen, összevagdalt fejjel hevert élettelenül Adelmann József.
A törvényszéki boncolás megállapította, hogy az Adelmann házaspár életét idegen kés oltotta ki. A férfin az orvosok tizenhat baltacsapással okozott sérülést találtak és agyrázkódással járó koponyacsont repedést állapítottak meg. Az asszony fején több sérülés volt, amelyek koponyahorpadást, agyroncsolást és koponyacsonttörést eredményeztek.
Az ölésre használt eszközök közül egy kurtanyelű véres balta az ágy mellet hevert. Asz ölés indító okának is megadták a magyarázatát a helyszínén észlelt körülmények. A boltban a kézipénztár üres volt; a hálószoba fiókos szekrényének tartalmát összehányva, a ruhás szekrényeket kiürítve találták, a tűzmentes pénzszekrény kulcslyukában pedig egy idegen kulcsot találtak beletörve.
Ezek szerint az Adelmann házaspárt azért ölték meg, hogy kifoszthassák.
Az ágynemű és a hálószoba padlója petróleummal volt leöntve, aminek kétségtelenül az volt a czélja, hogy a tettesek a büntettük nyomait az áldozatokkal együtt, elhamvasszák.
A nyomozás kezdetben az volt, hogy Diener László a házmester és ennek Sallai Pál nevű féltestvére a tettesek Krizsik Pál napszámossal, a rendesen Sallai Pállal szokott dolgozni. Adatok merültek fel ugyanis arra nézve, hogy a gyilkosság helyszínén talált balta a Sallai Pálé, egyes jelenségek pedig azt tették valószínűvé, hogy a tettesek valamelyikénél Adelmannék viszonyait ismerni kellett s így hárult a gynú Sallai féltestvérére, Dienesre. Gyanú alatt voltak még a kézreműködés és részesség dolgában Klug Geno’évn, Dienes Erzsébet, Láng András, Kaskó Mária és Lehoczki Mária, mint letartóztatott egyének hozzátartozói, továbbá Kacsinger Kálmán és Appler T., akik a megölt házaspár szatócsüzletében mint segédek voltak alkalmazva, de egy időközben felmerült körülmény valamennyit tisztázta a gyanú alól és egyúttal rávezet az igazi tettesek nyomára.
1897. évi október 4. –én ugyanis Szücs János és ágyasa, özv. Torcsik Istvánné, ennek leánya, Varga Györgyné, továbbá Vells Menyhért és Gólya Julianna, aki valamennyien együtt laktak, a rendőrségnél panaszt emeltek, hogy lakásukból több ruhaneműt elloptak. E panaszra Kulhanek Mihály rendőr-ellenőr szemlét tartott Szücs János lakásán, s ez alkalommal egy vaskos ládában nagymennyiségű fehérneműt látott, amit gyanúsnak talált. Őrizetbe alá vette és bevitte a kapitányság épületébe, ahol Koczay János detektív közreműködésével a fehérneműn talált betűkből megállapították, hogy a lefoglalt dolgok a meggyilkolt házaspáré voltak. Az Adelmann-féle ingóságok holszerzési módját Varga Györgyné és Vella Menyhért nem tudták igazolni, s így fogták őket gyanúba. Varga Györgyné a vizsgálat folyamán beismerő vallomást tett.
Vallomása szerint az Adelmann-házaspárt, Vella Menyhért s a tett idején velük lakó Dobos Ferecz ölték meg. Az eszme, hogy gyilkosság útján fognak pénzt szerezni, közös volt s az Adelmann-házaspárra ő irányította a czinkostársai figyelmét. Ő maga résztvett a gyilkosságban és a rablásban is. Abban is megállapodtak, hogy ha a gyilkosság Varga Györgyné révén tudódik ki, ez hárítsa a gyanút Dienes házmesterre és leányára, mint akik a meggyilkolt házaspárhoz bejáratosak voltak. Éjnek idején, - hamis kulccsal hatoltak be a kiszemelt áldozatok hálószobájába. Adelmanné meglátva őket, az ágyban fölkiáltott. A sikoltozásra Vella Menyhért hozzáugrott, torkonragadta és azzal fenyegetéssel némította el, hogy meggyilkolja, ha szólani mer, különben pedig nem lesz bántódása. Ezután ott hagyta és egy párnát dobott az arczára.
Dobos Ferenc Adelmann Józsefet támadta meg, aki éjjeli mécs világa mellett az ágy szélén üldögélt. Baltával ment neki és főbe ütötte. A beteg ember védte magát, de végre is Dobos csapásaitól az ágy alá zuhant.
E közben Vella Menyhért a boltból egy súlykörtét hozott elő és azzal ütött az Adelmanné fejére. Az áldozat egyet sóhajtott az ütés után; egyéb hangot nem adott. Úgy látszott, hogy meghalt, de ennek daczára Vella Menyhért elvette Dobos Ferenctől a baltát és több ütést mért vele Adelmannéra.
Ezután a rabláshoz fogtak.
Varga Györgynének ezt a beismerő vallomását megerősítik a vizsgálat egyéb adatai, s mindezeknél fogva a furfangos kiszámítással és hidegvérrel végrehajtott cselekmény a büntetőtörvénykönyv 278-ik szakaszában ütköző gyilkosság kettős bűntettét és a 334-dik szakaszban körülírt rablás bűntettét állapítja meg.
ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-06-22. 9. oldal
Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
A múlt esztendő őszén vakmerő rablógyilkosságnak esett áldozatul Erzsébetfalván az öreg Adelmann-házaspár. Az elvetemült tetteseket sokáig hasztalan nyomozta a rendőrség és végtére is, a véletlen játszotta azokat kezére. Egy Varga Györgyné nevű asszony ugyanis panaszt tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tolvajok lakásába hatoltak, a szekrényeket feltörték s ruháit, pénzét elrabolták. A rendőrség elcsípte a tolvajt és az ennél talált ruhákban a meggyilkolt öreg Adelmanné elrabolt ruháit ismerte fel. A gyanú mindjárt Varga Györgynére irányult, kit hamarosan le is tartóztattak, a vele vadházasságban élő Vella Menyhérttel és egy Dobos Ferenc nevű ismert betörővel együtt. A kihallgatásnál eleintén, mindent tagadtak, Varga Györgyné azonban a vizsgálóbíró előtt töredelmes vallomást tett, elmondta apróról-apróra, hogy eszelték ki a szörnyű tervet, s hogy verték agyon fejszékkel a két szerencsétlen öreget. A szekrények kirablása után petróleummal öntötték le a bútorokat és tüzet gyújtottak, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a két szerencsétlen tűzhalállal halt volna meg. Ez a tervük azonban nem sikerült, mert a szomszédok észrevették a keletkező tüzet s eloltották. A pestvidéki királyi törvényszék gyilkosság és rablás bűntette miatt helyezte vád alá a három gonosztevőt. Az egyik megfellebbezte a vádhatározatot, de azt a napokban a királyi ítélőtábla is helyben hagyta. Az érdekes végtárgyalás szeptember második hetében lesz.
Vádhatározat
Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.Adelmann József erzsébetfalvi fűszerkereskedő és neje gyilkosainak bűnperében tegnap hozta meg a vádhatározatot a pestvidéki királyi törvényszék. A vádhatározat a borzalmas gyilkossági ügy részleteit következőleg ismerteti:
A vizsgálat anyaga szerint Adelmann József és felesége erzsébetfalvi házából, melyben Adelmannéknak szatócsüzletük volt, 1897. évi szeptember hó 22-én reggel az utczai szoba ablakán keresztül sűrű füstgomoly tört elő. A házbeliek nyomban figyelmeztették rá a házmester leányát, Dienes Erzsébetet, aki előszólította édesapját s azzal együtt a lakásba igyekezett hatolni. A zajra többen összejöttek, az első szoba elzárt ajtaját benyomták; az előszoba és utczai szoba között levő ajtót szintén be kellett törni, mert azt is zárva találták. A hálószobában minden a legnagyobb rendetlenségben volt. A földön ruhafélék és ágyneműek égtek; az egyik feldűlt és összeroskadt ágyon Adelmann Józsefné feküdt holtan; a másik ágy alatt pedig véresen, összevagdalt fejjel hevert élettelenül Adelmann József.
A törvényszéki boncolás megállapította, hogy az Adelmann házaspár életét idegen kés oltotta ki. A férfin az orvosok tizenhat baltacsapással okozott sérülést találtak és agyrázkódással járó koponyacsont repedést állapítottak meg. Az asszony fején több sérülés volt, amelyek koponyahorpadást, agyroncsolást és koponyacsonttörést eredményeztek.
Az ölésre használt eszközök közül egy kurtanyelű véres balta az ágy mellet hevert. Asz ölés indító okának is megadták a magyarázatát a helyszínén észlelt körülmények. A boltban a kézipénztár üres volt; a hálószoba fiókos szekrényének tartalmát összehányva, a ruhás szekrényeket kiürítve találták, a tűzmentes pénzszekrény kulcslyukában pedig egy idegen kulcsot találtak beletörve.
Ezek szerint az Adelmann házaspárt azért ölték meg, hogy kifoszthassák.
Az ágynemű és a hálószoba padlója petróleummal volt leöntve, aminek kétségtelenül az volt a czélja, hogy a tettesek a büntettük nyomait az áldozatokkal együtt, elhamvasszák.
A nyomozás kezdetben az volt, hogy Diener László a házmester és ennek Sallai Pál nevű féltestvére a tettesek Krizsik Pál napszámossal, a rendesen Sallai Pállal szokott dolgozni. Adatok merültek fel ugyanis arra nézve, hogy a gyilkosság helyszínén talált balta a Sallai Pálé, egyes jelenségek pedig azt tették valószínűvé, hogy a tettesek valamelyikénél Adelmannék viszonyait ismerni kellett s így hárult a gynú Sallai féltestvérére, Dienesre. Gyanú alatt voltak még a kézreműködés és részesség dolgában Klug Geno’évn, Dienes Erzsébet, Láng András, Kaskó Mária és Lehoczki Mária, mint letartóztatott egyének hozzátartozói, továbbá Kacsinger Kálmán és Appler T., akik a megölt házaspár szatócsüzletében mint segédek voltak alkalmazva, de egy időközben felmerült körülmény valamennyit tisztázta a gyanú alól és egyúttal rávezet az igazi tettesek nyomára.
1897. évi október 4. –én ugyanis Szücs János és ágyasa, özv. Torcsik Istvánné, ennek leánya, Varga Györgyné, továbbá Vells Menyhért és Gólya Julianna, aki valamennyien együtt laktak, a rendőrségnél panaszt emeltek, hogy lakásukból több ruhaneműt elloptak. E panaszra Kulhanek Mihály rendőr-ellenőr szemlét tartott Szücs János lakásán, s ez alkalommal egy vaskos ládában nagymennyiségű fehérneműt látott, amit gyanúsnak talált. Őrizetbe alá vette és bevitte a kapitányság épületébe, ahol Koczay János detektív közreműködésével a fehérneműn talált betűkből megállapították, hogy a lefoglalt dolgok a meggyilkolt házaspáré voltak. Az Adelmann-féle ingóságok holszerzési módját Varga Györgyné és Vella Menyhért nem tudták igazolni, s így fogták őket gyanúba. Varga Györgyné a vizsgálat folyamán beismerő vallomást tett.
Vallomása szerint az Adelmann-házaspárt, Vella Menyhért s a tett idején velük lakó Dobos Ferecz ölték meg. Az eszme, hogy gyilkosság útján fognak pénzt szerezni, közös volt s az Adelmann-házaspárra ő irányította a czinkostársai figyelmét. Ő maga résztvett a gyilkosságban és a rablásban is. Abban is megállapodtak, hogy ha a gyilkosság Varga Györgyné révén tudódik ki, ez hárítsa a gyanút Dienes házmesterre és leányára, mint akik a meggyilkolt házaspárhoz bejáratosak voltak. Éjnek idején, - hamis kulccsal hatoltak be a kiszemelt áldozatok hálószobájába. Adelmanné meglátva őket, az ágyban fölkiáltott. A sikoltozásra Vella Menyhért hozzáugrott, torkonragadta és azzal fenyegetéssel némította el, hogy meggyilkolja, ha szólani mer, különben pedig nem lesz bántódása. Ezután ott hagyta és egy párnát dobott az arczára.
Dobos Ferenc Adelmann Józsefet támadta meg, aki éjjeli mécs világa mellett az ágy szélén üldögélt. Baltával ment neki és főbe ütötte. A beteg ember védte magát, de végre is Dobos csapásaitól az ágy alá zuhant.
E közben Vella Menyhért a boltból egy súlykörtét hozott elő és azzal ütött az Adelmanné fejére. Az áldozat egyet sóhajtott az ütés után; egyéb hangot nem adott. Úgy látszott, hogy meghalt, de ennek daczára Vella Menyhért elvette Dobos Ferenctől a baltát és több ütést mért vele Adelmannéra.
Ezután a rabláshoz fogtak.
Varga Györgynének ezt a beismerő vallomását megerősítik a vizsgálat egyéb adatai, s mindezeknél fogva a furfangos kiszámítással és hidegvérrel végrehajtott cselekmény a büntetőtörvénykönyv 278-ik szakaszában ütköző gyilkosság kettős bűntettét és a 334-dik szakaszban körülírt rablás bűntettét állapítja meg.
ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-06-22. 9. oldal
Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
A múlt esztendő őszén vakmerő rablógyilkosságnak esett áldozatul Erzsébetfalván az öreg Adelmann-házaspár. Az elvetemült tetteseket sokáig hasztalan nyomozta a rendőrség és végtére is, a véletlen játszotta azokat kezére. Egy Varga Györgyné nevű asszony ugyanis panaszt tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tolvajok lakásába hatoltak, a szekrényeket feltörték s ruháit, pénzét elrabolták. A rendőrség elcsípte a tolvajt és az ennél talált ruhákban a meggyilkolt öreg Adelmanné elrabolt ruháit ismerte fel. A gyanú mindjárt Varga Györgynére irányult, kit hamarosan le is tartóztattak, a vele vadházasságban élő Vella Menyhérttel és egy Dobos Ferenc nevű ismert betörővel együtt. A kihallgatásnál eleintén, mindent tagadtak, Varga Györgyné azonban a vizsgálóbíró előtt töredelmes vallomást tett, elmondta apróról-apróra, hogy eszelték ki a szörnyű tervet, s hogy verték agyon fejszékkel a két szerencsétlen öreget. A szekrények kirablása után petróleummal öntötték le a bútorokat és tüzet gyújtottak, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a két szerencsétlen tűzhalállal halt volna meg. Ez a tervük azonban nem sikerült, mert a szomszédok észrevették a keletkező tüzet s eloltották. A pestvidéki királyi törvényszék gyilkosság és rablás bűntette miatt helyezte vád alá a három gonosztevőt. Az egyik megfellebbezte a vádhatározatot, de azt a napokban a királyi ítélőtábla is helyben hagyta. Az érdekes végtárgyalás szeptember második hetében lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése