2008. november 17., hétfő

Lopes eltünt.




Valamikor, 2008-07-hóban történhetett a változás.

Lopes valóban eltűnt, átfestették.

Valamikor itt látott napvilágot Lopes figurája, kit bizonyára jókedvében egy grafikus hajlamokkal megáldott vidám ember alkotott. Lopes itt is lakott egy ideig, az erzsébeti betonkatlan falán a Csepel-felé átívelő felüljáró alatt, egészen átfestéséig.
E kedves groteszk figura, ki mindig optimizmust és mosolyt sugárzó egy szemével, (a másikat takarja a kalap.:) talán kicsit egykedvűen nézegette a környezetében látható koszt, és a mindent elborító szemetet. Nem oly rég arra sétálgatva, hiányérzetem támadt. Egy kis idő elteltével jöttem csak rá, hogy mi is az, ami zavar. Nem volt az más, mint Lopes látványának a hiánya. Valami másféle gondolat mentén készült graffiti került a helyére. Lehet, hogy a Lopes név a figura alkotójának a nevét fedi, én mégis a figurát nevezem így, mivel milyen más nevet is adhattam volna e kedves alaknak. Mivel a falra festették Lopest, helyhez volt kötve, hogy elűzze az unalmát bizonyára figyelte a vonatokat, lehet hogy számolta is, vagy osztályozta színük szerint őket és talán még vigyázott is rájuk. Annyira megszokta a vonatok zakatolását, hogy a zaj éjszakai álmát sem zavarta, csak akkor ébredt felháborodva, amikor egy-egy, arajáró vonat ablakából kidobott üres sörösüveg csapódott és csörömpölve darabjaira hullott a katlan betonfalán. A kidobott műanyag vizes-üdítős palackok tompa puffanásának hangjaira, csak enyhe fejcsóválás volt a válasz. (egyszer látni véltem). Az egy szeméből sugárzó derű szerintem azt sugallta, hogy bízik az emberi természet megváltoztathatóságában, és megéri azt az időt, amikor nem dobálnak ki szemetet az emberek a vonatok ablakaiból, megunják azt és abbahagyják a szemetelést.
Remélem, valaki újra alkotja ott Lopes-t, és vele együtt a mi hitünk is visszatér, hogy az emberek egyszer csak felismerik a szemétgyűjtőt, a KUKÁT, és csak ott szabadulnak meg majd a szemetüktől.
És akkor megszólalt a vekker . :(  felébredtem.
A következő sétám alkalmával ismét ott találtam a régi szemetet, és egy kevés eddig nem látottat. Ezért csaltam, és a fényképről eltakarítottam, eltüntettem amennyit lehetett.

Egy graffiti célja, hogy az elkészülte után gondolatokat ébresszen az emberek fejében. Lehet, hogy az itt leírt, és az általam fogalmazottak mosolyt ébresztenek az alkotóban, mivel más szándék vezette a kezében tartott festékszórót, mást akart kifejezni, elmondani, mint amit én itt belemagyaráztam. A perdöntő, hogy olyan környezetben helyezte el az alkotását, hogy a fejemben született gondolatok, ebben a formában és így fogalmazódtak meg. Mivel van hely még a falon, remélem, születőben van egy, hasonló jópofa madár,  és alatta a felirat:
"Ne dobálj ki semmit a vonat ablakán !"

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia James!

Nagyon örülök hogy tettél fel graffitis képeket erről a falról, lehetséges lenne hogy nagyobb méretben elkérjem Tőled eme képeket? előre is köszönöm a válaszod, kérlek írj a toraz@freemail.hu címre ha megoldható a képek elküldése