"HAJÓZHATÓ CSATORNA TERVE BUDAPEST KÖRÜL"
"A főváros fejlődése szinte kényszerítő szükséggé teszi, hogy hajózó körcsatornával vegyük körül. A Budapest közepét keresztül szelő Duna ugyanis már távol esik a messze szétterülő város egyes részeitől s a vizén szállíott áruk csak költséges átrakodással s még költségesebb fuvarozással juthatnak a Dunától a külső részekig. Ennek a körcsatornának a gondolata egyébként már régen kisért. Már a kiegyezéskor Budapestnek világvárossá fejlesztése czéljából Reiter Ferencz tervet dolgozott ki e körcsatornára. Előtte lebegett Paris, Berlin és Bécs példája, hol a viziforgalmat hajózó csatornák viszik be a város belsejébe. A mellett azt is czélozta, hogy a Rákos-mező fölkavart homokját ne hozhassák be a szelek a fővárosba. Reiter a mai Nagykörút mentén vezette volna a csatornát, mely tehát aránylag kis területet fogott volna körül. Épen ezért a tervet elvetették s engedték, hogy a főváros a Duna forgalmi körén kivül terjeszkedjék, mikor is a megvalósítandó csatorna sokkal nagyobb beépített területet foglal be s valóban hasznos szolgálatot fog teljesíteni. Reiter óta számos terv merült föl ebben a dologban. Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet, mely komolyságánál és nagy jelentőségénél fogva megérdemli, hogy a Vasárnapi Ujság olvasóival röviden megismertessük.
Érdekes, hogy Kvassay ennek a csatornának költségét a mellette fekvő területek értékemelkedéséből akarja fedezni. Ugyanis a csatorna mentén gyári és ipartelepek létesülnének s a forgalom jelentős mértékben emelkednék úgy, hogy a telkek értéke e miatt tetemesen megnövekednék. Az értékemelkedésre példa a németországi Teltow-csatorna, melynek mindkét partján az 500—500 m. széles, vagyis összesen egy km. széles földszalag értéke a csatorna megépítése előtt mintegy 100 millió márka volt."
Cikk teljes terjedelmében:Vasárnapi Újság.
1912. 45.szám. 910. oldalán olvasható.
"A főváros fejlődése szinte kényszerítő szükséggé teszi, hogy hajózó körcsatornával vegyük körül. A Budapest közepét keresztül szelő Duna ugyanis már távol esik a messze szétterülő város egyes részeitől s a vizén szállíott áruk csak költséges átrakodással s még költségesebb fuvarozással juthatnak a Dunától a külső részekig. Ennek a körcsatornának a gondolata egyébként már régen kisért. Már a kiegyezéskor Budapestnek világvárossá fejlesztése czéljából Reiter Ferencz tervet dolgozott ki e körcsatornára. Előtte lebegett Paris, Berlin és Bécs példája, hol a viziforgalmat hajózó csatornák viszik be a város belsejébe. A mellett azt is czélozta, hogy a Rákos-mező fölkavart homokját ne hozhassák be a szelek a fővárosba. Reiter a mai Nagykörút mentén vezette volna a csatornát, mely tehát aránylag kis területet fogott volna körül. Épen ezért a tervet elvetették s engedték, hogy a főváros a Duna forgalmi körén kivül terjeszkedjék, mikor is a megvalósítandó csatorna sokkal nagyobb beépített területet foglal be s valóban hasznos szolgálatot fog teljesíteni. Reiter óta számos terv merült föl ebben a dologban. Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet, mely komolyságánál és nagy jelentőségénél fogva megérdemli, hogy a Vasárnapi Ujság olvasóival röviden megismertessük.
Érdekes, hogy Kvassay ennek a csatornának költségét a mellette fekvő területek értékemelkedéséből akarja fedezni. Ugyanis a csatorna mentén gyári és ipartelepek létesülnének s a forgalom jelentős mértékben emelkednék úgy, hogy a telkek értéke e miatt tetemesen megnövekednék. Az értékemelkedésre példa a németországi Teltow-csatorna, melynek mindkét partján az 500—500 m. széles, vagyis összesen egy km. széles földszalag értéke a csatorna megépítése előtt mintegy 100 millió márka volt."
Cikk teljes terjedelmében:Vasárnapi Újság.
1912. 45.szám. 910. oldalán olvasható.
4 megjegyzés:
Szió 36-oskám!
Már azt hittem valami bődületes marhaságot szedtél ki az agyadból, ezzel a Határúti vizibusz dologgal. Jó , hogy elolvastam. Nem szivessen de kénytelen vagylak elismerni.
Szerencséd van az biztos, mert ilyeneket talász ezek azé irtó érdekes dolgok.
Szeretek ilyeneket olvasni.
Dodó
Szia james!
Értékelem, hogy a Vasárnapi Újságot böngészgeted...töméntelen munka lehet mögötte...aki már csinált hasonlókat, az tudja...
Az pedig, hogy ilyen ragyogóan különleges és jelentős cikket találtál 1912-ből...szuper és gratulálok!
Szia Dodó!
Köszönöm az elismerést, nem sűrűn osztogatod az efféle szavakat.
Szia Zoli!
Köszönöm, hogy hozzászóltál.
Megyek bogarászni valami hasonlót.
Megjegyzés küldése