2009. december 14., hétfő

Mamuska Albuma.







.....én egy mázlista vagyok.
Ha akarom, ha nem, a történet végével kell kezdenem, mivel számomra az a kezdet. A „Mamuska”. Több alkalommal is hallottam a számomra furcsának tűnő megszólítást. A Mamuska így, a Mamuska úgy. Bár ismertem a megszólításnak ezt a fajtáját, de az én gyerekkori környezetemben nem volt általános. Felnőttként a családon kívüli tiszteletreméltó idősebb hölgyek számára kijáró és fenntartott ritka megszólításnak számított. Az illető hölgy, bár magas kort élt meg, 96 éves korában,1985.ben tért örök nyugalomra, sajnos nem volt módom életében ismerni, és jóval a halála után figyeltem fel a Mamuska szóra, és támadt fel az érdeklődésem, hogy tulajdonképpen kit is takar ez a kedves szeretetteljes megszólítás. Ismeretlenül, tiszteletet éreztem egy általam nem ismert valaki iránt, csupán a megszólítása alapján. Mutattak ismerőseim egy fotót melyen egy törékeny idős nénikét láttam, kinek ráncok sokasága borította arcán szerény optimista mosollyal, és nyugodt tekintettel nézett a fényképezőgép optikája felé. Több kép nincs? Kérdem én. És akkor a kezembe nyomtak egy csodás fotóalbumot, ami 100 éves is lehet, de inkább több. Valamikori kiváló mesteremberek szorgos keze munkájának eredményét tartottam a kezemben, és meg csodáltam egy remekművet, iparos mesterek, a könyvkötő, rézműves, fotográfus alkotta munkát, inkább alkotását. Ma már csak kevés mesterember, nagy részben főleg ipaművészek ismerik e szakmák titkos mesterfogásait, (gondolom én), és ilyen tárgyak előállítása és hétköznapi használata a mai körülmények között nem lenne valami olcsó mulatság. Ekkor eldöntöttem, hogy e ritkaságot, az albumot, a fotók látványát mások számára is lehetővé teszem. Bár nem sok kép maradt, mégis érdemes egy pillantást vetni rájuk, a felvételek beállítása, a képek minősége, a fotográfusok szakértelmét dicséri. A képekhez tartozó és kapcsolódó történetek nem mindegyike ismert előttem, a mások emlékezetében fenn maradt emlékképek foszlányait igyekeztem összegyűjteni, és egy pár szóban leírni. A történet egészét, csak részletenként tudom közzétenni, mivel a feldolgozás lassan halad, főleg a kevés információ, és a még kevesebb szemtanúk, (vannak még?) felkutatása.
Előzetesként mellékelek, egy-két általam készített fotót az albumról.
Folytatása köv.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia james!

Nagyon klassz a "Mamuska albuma", nagyon igényesek a képek és látszik, hogy lelkiismeretesen dolgozol vele.

Az a fotoalbum pedig maga a művészi kialakításnak a csimborasszója, az a bőr, a csatrendszer, a képek keretbe foglalása, az igényes paszpartus kialakítású rendszer, szédületes.

A befektetett munkádhoz, a leíráshoz is, gratulálok james, nagyon szép munkát végzel.

kiskiskosutis

zorg3D írta...

Nagyon komoly ez az album! Még jöhetne pár kép. Ki az album tulajdonosa? Leszármazottak őrizték ilyen sokáig?

Unknown írta...

CSODÁS!!!

cicó írta...

Gyönyörű ez az album.

james 36 írta...

Köszi mindenkinek az elismerő szavakat.

Névtelen írta...

Csak így tovább, meg vagyok elégedve Veled.

Janek Pavlovics

james 36 írta...

Köszi, de valami jó archív képet jutalomként küldhettél volna.
írtam ÉN.