.....vagy fordítva? - esetleg mindegy?
Mi végre az óriási felháborodások a BKV ügyekben, és ezek a nagy rácsodálkozások? Semmi olyan nem történt, ami eddig 1926-óta meg nem történt volna, ezért nem is értem, miért kezelik szenzációs újdonságnak számító eseményként a mostanában napvilágra kerülő híreket? A régebben megjelentek újságokat nem olvasta senki, vagy a memóriával van a gond? Több hasonló cikk, megjegyzés található a különböző lapok hasábjain a BKV, illetve a nagy előd, a BESzKÁR nevezetű nagyhírű intézmény dolgairól. Nincs új a nap alatt: olvassátok az alábbiakat 1926 –ból.
Sajnos a cikk szerzőjének a neve nincs feltüntetve, így azt nem tudom közölni.
Idézet: Az Est című politikai napilap cikke 1926. április 18. számából
Márványt a gipsz helyett.
Arról vitatkoznak az urak a főváros pénzügyi bizottságában, hogy a BESzKÁR nevezetes intézménynek márványból van-e az új palotája és, hogy helyes ez a márványpompa, avagy nem? Az egyik igazgatósági tag úr, a kurzus katonája, szükségesnek látta megjegyezni, hogy dehogy is márvány az a palota kérem, — amit ott márványnak méltóztatnak nézni, az mind csak szerény gipsz.
Nem időzünk sokat a nevezetes kérdés mellett, hogy széna-e vagy hát szalma, büszke márvány-e vagy alázatos gipsz a nagyprobléma veleje? Mi a márványpalotának is nagyon örülünk: a márványpalota felépítése is azt jelenti, ami a legfontosabb ma: munkát, vállalkozó kedvet, kenyeret a szegény embereknek. Ám legyen nemes márvány a BESzKÁR palotája, csak aztán a villamos egyéb ügyei se legyenek selejtes gipszből. A forgalom jósága, a viteldíjak mértékletessége, a polgárság bőrét és erszényét illető villamos dolgok, — ezeknek az elintézését kellene már valami kifogástalanul európai, nemes matériából megszerkeszteni! Mert ezen a téren, sajnos, még nagyon igaza van a fent említett igazgatósági úrnak, ezen a téren még nagyon sok a márvány helyett a gipsz!
Eddig az idézet, ami majd száz év múltán is aktuális: ami a forgalomszervezését, viteldíjak árait, és a pénz pazarlást illeti. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy ha valaki mostanában írta volna ezt a cikket, és nem használja a BESzKÁR rövidítést, nem kételkedne senki, hogy az írás nem napjaink eseményeiről íródott. Ami még érdekesség lehet, hogy már akkor is európai példa volt a kívánalom, és hol is tartunk napjainkban?
Mi végre az óriási felháborodások a BKV ügyekben, és ezek a nagy rácsodálkozások? Semmi olyan nem történt, ami eddig 1926-óta meg nem történt volna, ezért nem is értem, miért kezelik szenzációs újdonságnak számító eseményként a mostanában napvilágra kerülő híreket? A régebben megjelentek újságokat nem olvasta senki, vagy a memóriával van a gond? Több hasonló cikk, megjegyzés található a különböző lapok hasábjain a BKV, illetve a nagy előd, a BESzKÁR nevezetű nagyhírű intézmény dolgairól. Nincs új a nap alatt: olvassátok az alábbiakat 1926 –ból.
Sajnos a cikk szerzőjének a neve nincs feltüntetve, így azt nem tudom közölni.
Márványt a gipsz helyett.
Arról vitatkoznak az urak a főváros pénzügyi bizottságában, hogy a BESzKÁR nevezetes intézménynek márványból van-e az új palotája és, hogy helyes ez a márványpompa, avagy nem? Az egyik igazgatósági tag úr, a kurzus katonája, szükségesnek látta megjegyezni, hogy dehogy is márvány az a palota kérem, — amit ott márványnak méltóztatnak nézni, az mind csak szerény gipsz.
Nem időzünk sokat a nevezetes kérdés mellett, hogy széna-e vagy hát szalma, büszke márvány-e vagy alázatos gipsz a nagyprobléma veleje? Mi a márványpalotának is nagyon örülünk: a márványpalota felépítése is azt jelenti, ami a legfontosabb ma: munkát, vállalkozó kedvet, kenyeret a szegény embereknek. Ám legyen nemes márvány a BESzKÁR palotája, csak aztán a villamos egyéb ügyei se legyenek selejtes gipszből. A forgalom jósága, a viteldíjak mértékletessége, a polgárság bőrét és erszényét illető villamos dolgok, — ezeknek az elintézését kellene már valami kifogástalanul európai, nemes matériából megszerkeszteni! Mert ezen a téren, sajnos, még nagyon igaza van a fent említett igazgatósági úrnak, ezen a téren még nagyon sok a márvány helyett a gipsz!
Eddig az idézet, ami majd száz év múltán is aktuális: ami a forgalomszervezését, viteldíjak árait, és a pénz pazarlást illeti. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy ha valaki mostanában írta volna ezt a cikket, és nem használja a BESzKÁR rövidítést, nem kételkedne senki, hogy az írás nem napjaink eseményeiről íródott. Ami még érdekesség lehet, hogy már akkor is európai példa volt a kívánalom, és hol is tartunk napjainkban?
3 megjegyzés:
Szia "james"!
Tisztelettel megjegyezném hogy hátrább vagyunk mint valaha. Ha hiszed ha nem mostanában NAGYON SOKSZOR látom az ellenőröket hatosával nyolcasával a megállókban. Ennyi pénze van a BKV-nak?? Igaz csak 3-4 az ellenőr a másik 3-4 az őrség ami egy kalappal ér. Ennyi pénzért talán még kalauzokat is alkalmazhatnának. Annyi pénz befolyna mint most a béreket leszámolva. Sőt lehet hogy több. Arról nem is beszélve hogy sok-sok ember munkához jutna ami nem volna közutálat tárgya mint a csordába verődött ellenőrök. Ideges lettem majd élőszóban folytatom egyszer.
Azt mondom néked,
jogosan háborogsz.
Dodó
tetszik,érdekes.időnként idősektől hallom hogy ilyen állapotok még a BSZKRT idején sem voltak.(Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság,pesti szlengben beszkárt,csak pontosság kedvéért)akkoriban elsőrendű szempont volt az utas elszállítása,öreg kollégáimtól még 10 éve is azt hallottam hogy első a forgalom.Ma már nem a forgalom az első,hanem a biztonság.De ezt is úgy kell érteni mint akkor:ha a forgalom érdeke megkívánta a 10 km/órás sebesség helyett ha 50-el ment át a vezető akkor kiváló kocsivezető volt,ha lassított akkor már rápirítottak hogy szabotálja a forgalmat.De ha kisiklott,felborult,senki nem állt mellé.A Vajda Péter utcai esetre talán még emléxik mindenki.
http://www.hampage.hu/trams/vajda.html
Ezt csak annak érzékeltetésére írom le,hogy akkor sem volt fenékig tejfel,csak az utasok kevesebbet vettek észre belőle,csak azt ha már baj volt.Ami az ellenőröket illeti,a biztonsági őrök főnökei,cégtulajai minden bizonnyal jól járnak,de biztonsági őrök minimálbéren vannak,és gyanítom náluk is (mint a VT transmann-nál)durván megy a kettős könyvelés.Azért vannak sokan egy járműre,mert most az a koncepciója a bkv-nak hogy egy megálló alatt mindenkit leellenőrizzenek,ne tudjon a bliccelő kibújni az ellenőrzés alól azzal hogy elmegy a másik ajtóhoz,és a következő megállónál leszáll.Kalauz ezt nem tudná megoldani,csak ha egy ajtós felszállás lenne.És az ugye eléggé lelassítaná a forgalmat.Vagy minden kocsin(többkocsis szerelvény minden kocsiján!!)lenne annyi kalauz ahány ajtó.Ez megoldaná a bliccelést,munkahelyek is lennének,de ki fizetné ki a kocsinként,minimum plusz 3 embert?
Megjegyzés küldése