Pesterzsébet régi-photográfiák 14

Jó régi képek, nem is gondoltam volna, hogy három képes tudósítást találok.

.
Zettvel írta:

Még annyit hozzá, hogy a Gubacsi Határcsárdánál fogadta egymást az érkező és a fogadó menetdelegáció. Kossuth Ferenc kisérete Pestről jövet a Határcsárdához érkezett és Erzsébetfalva fogadó delegációja a Határcsárdánál várta Kossuth Ferencet és kíséretét.

.

Tejcsarnok a sarkon....

..... de melyik sarkon?

A valamikori kérdést a "kiskiskosutisnak" szántuk, mivel e régi fotóval megörvendeztette az olvasó, képnézegető társaságunk tagjait. A kép talán egy félévszázadot is pihent, egy örökölt nachtkasztli fiókjában, és mikor előkerült (hurrrráááá), mi is megláthattuk.
A cím megfejtését a kép tulajdonosára hagytuk, lustaságból kifolyólag. A titok megfejtése nem tartott sokáig, "Vécsey utcza - Nagysándor sarok". A térképrészletre éppen a mai napon véletlen leltem rá, gondoltam nem hagyom veszni a szerencsémet, megosztom veletek. A kép 1910-es években készült, a térkép adatainak ellenőrzése 1911 ben történ, amit egy akkori illetékes személy kacskaringós aláírásával igazolt. Talán egy napjainkból származó térkép is megfelelt volna.

A mi jelszavunk viszont: "Régi kép, korabeli térkép!"

A háromujjú ember

Erzsébetfalván elfogtak egy háromujjú embert
három társával együtt.
A rendőrség azt hiszi, hogy Kilián Bélát fogták el, akit Köhler Zsuzsa meggyilkolásával gyanúsítanak.

— Az Est tudósítójától —

.1926. április 29.

Néhány nappal ezelőtt jelentette Az Est, hogy Gödöllőn és környékén egy magát rádió-mérnöknek nevező állítólagos Kilián nevű ember rádiószerelés ürügye alatt sorra fosztogatja az ottani lakókat. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, a Szathmáry- detektívcsoport tagjai naponta erősen keresték-kutatták a főváros egész területén ezt a Kiliánt, országos körözését is elrendelték, azonban sehol nyomára nem akadtak. Ennek a Kilián Bélának az az ismertető jele, hogy egyik kezén három csak ujja van és azt a bejelentést kapta róla a rendőrség, hogy abban az időben, amikor Köhler Zsuzsát meggyilkolták, három napig nem mutatkozott a lakásán. Mivel a rendőrség azt is megállapította, hogy ez az ember már több nőt kifosztott, alapos volt a gyanú, hogy része lehet Köhler Zsuzsanna meggyilkolásában. Hiába nyomozta azonban a rendőrség, hiába kutattak utána az ország egész területén, nem lehetett kézre keríteni. Ma hajnalban az Erzsébetfalván az egyéb ügyben nyomozó detektívek egy gyanús külsejű embert fogtak el másik három társával együtt. Ennek a gyanús külsejű embernek is három ujja van a jobb kezén, úgyhogy a rendőrségen nagy izgalmat keltett ennek az embernek az elfogatása, mert azt hitték, hogy az elfogott ember azonos az ál- rádiómérnök Kilián Bélával.

A négy embert beszállították a főkapitányságra, megkezdték a kihallgatásukat, de még a nevüket is tagadták. A rendőrségen most folyik annak a megállapítása, vajon a háromujjú férfi azonos-e a keresett Kilián Bélával, és hogy nem a most elfogottak között kell-e keresni Köhler Zsuzsanna gyilkosát.

Revolveres esetek 1926

ERZSÉBETFALVAI KÖZLÖNY 1925. május 19.
— Ismét revolveres támadás.
A Határ-úton lévő Bereczki féle korcsmában folyó hó 19-én szombaton este Fritz János barátaival együtt borozgatott. A bor hatása alatt összeszólalkozott a vendéglős fiával, akivel haragban áll, a veszekedésből verekedés lett s Fritz Jánost a vendéglős fia revolverrel az oldalán megsebesítette. A megsebesült fiatalembert a Viktoria gyógyszertárban Dr. Andriska Viktor gyógyszerész kötötte be, kötözés után a Szent István Kórházban megoperálták, s a golyót kivették a sebből. Fritz János állapotában eddig még javulás nem állott be, súlyos betegen fekszik a Szent István kórházban.

ERZSÉBETFALVAI KÖZLÖNY 1925. május 19.

— Revolveres merénylet egy szolgálatban lévő rendőr ellen.
Kovács IX. Mihály 2831 sz rendőr május 12-én szombat este 10 órakor a Vezér utcza és Határ út sarkán teljesített szolgálatot. Szolgálata teljesítése közben egy garázdálkodó hét főből álló csoportot akik a Simon-féle korcsmából jöttek ki, rendre intette. A rendre utasítottak nem, hogy csendben szétoszlottak volna, hanem a rendőrt szidalmazni kezdték s mikor azért a rendőr őrszem, a két leghangosabbat, letartóztatta s a kapitányságra akarta kísérni a többi őt is megtámadta s előkerültek a kések, s a támadók közül eldördült az első revolverlövés. Kovács IX. Mihály mikor látta az egyre fenyegetőbb helyzetet, előbb kardjával, majd revolverével védekezett s a revolverlövésekre elősietők elől a támadók szétszaladtak s egyik sebsüljüket, Nagy Ferencet magukkal vitték. Sikerült azonban a lábán megsebesült Kovács Mihálynak segítségére siető környékbeliekkel az egyik tettest, Nagy Pált megfogni. Vasárnap reggelre pedig a többi hat is e rendőrségre került. A lábán súlyosan megsebesült Kovács IX. Mihályt Dr. Andriska Viktor ”Viktória” gyógyszertárába vitték, ahol Dr. Andriska kötötte be. A mentőket és a rendőrséget sajnos telefonon nem lehetett értesíteni, - mert, ilyen nagyközségben csak este 9 óráig van telefon szolgálat. — A küldöncök úján értesített kapitányság őrjárata s a helybéli tűzoltóság mentőkocsija megérkeztek s Kovács IX. Mihály sebesült rendőrt a rendőrkórházba vitték. A támadók közül megsebesült Nagy Ferencet pedig az est folyamán az István kórházba szállították.

Nekem csak egy kérdésem lenne:
Miből tellett ezeknek „revolverre”, mert a piját biztosan jól bírták, és aki sokat „isz” annak kevés a pénze. Akinek esetleg van valami elképzelése, kérem, írja meg, nem szeretnék tudatlanul a menybe menni, vagy kitudja hová kapok beutalót?.

Egy régi PFLUM hirdetés ...

.........villamos színház

Tegnap olvasgattam egy régi Erzsébetfalvai újság lapjait, az olvasottak hatására éjjel, arról álmodtam, hogy időutazáson vettem részt egy barátommal. Erzsébetfalván jártunk 1911. év tavaszán, és a korabeli helyi sajtó lapjait böngészgettük, olvasgattuk egy vendéglői teraszon, egy –egy krigli a kezünk ügyében. Egyszer csak a szemünk megakad egy reklámhirdetésen. Pillantásom egy ismerős névre vetődött. „Pflum” olvasom, de a következő két szót szinte megmosolyogtam: villamos színház. Ez meg mi lehet? Tettem fel magamnak a kérdést, mivel egy arra járót sem mertem volna megszólítani, megkérdezni, félve attól, hogy nevetségessé válok a tudatlanságom miatt. Mivel egy nagy mozi barát vagyok rájöttem a titkok nyitjára, és megfejtettem a számomra rejtélyes szavakat. Ez nem lehet más csak a MOZI. Mondtam a barátomnak. A filmcímek is segítettek ebben, a vendéglős szót olvasva viszont egy pillanat alatt minden világossá vált számomra. A mai mozi tulajdonképpen nem sokat változott a korabelihez képest. Ma is van vetítőgép csak nem olyan zajos, mint régen volt, és a vászon is megmaradt. Ma „kólát” vehetsz a büfében, és egy vödör pattogatott kukoricát. Régen, a pincértől kértél egy nagyfröccst, az még ki is vitte az asztalhoz, és kukorica helyett ehettél kvarglit, aminek viszont nem örült a többi néző, annak átható illata miatt (van olyan, aki emlékszik rá?).

A filmekről csupán annyit, hogy ma is van vágyakozás, epedés, de a napjaink felgyorsult világában, kimerül egy rövid párbeszédben: — Fel jössz? — Nem. Már vége is volt epedésnek, de a vágyból volt még egy kevés az ifjúban. Sebaj, remélem nem merült le a mobilom? Talán valaki még szabad, és elkezdte a gombokat nyomkodni. A másik beharangozott film címe: „Kecsege úr cipőt lop” humoros, írják a reklám szövegében. Megjegyeztem a barátomnak, ezt meg is nézhetnénk, de meg kellene előbb kérdezni valakit, hogy hol lakik a Kecsege úr, mert ha tán a Hangyatelepen van összkomfortja, nem hiszem, hogy sokat fogunk kacagni.

Jutagyári Kolónia

- valamikor ilyen is volt.
Az emlékezet frissen tartása a célja e képeknek. Vannak kik még emlékeznek, és vannak kik csupán azt szeretnék tudni, hogy milyen látványban lett volna részük, ha abban a korban éltek volna. Szoba konyha, és lavór a fürdőkád. Ha netán túl összekoszolták volna a gyerekek magukat, akkor elővigyázatosság szempontjából, hogy ne fröcsköljék a koszos vizet a falra áthelyezték a fürdőszobát, illetve a lavórt a lakás ajtaja elé. Következett az állva fürdetés, mivel pedig a mosdószivacs akkoriban luxus cikknek számított, és azt a fránya koszt meg nem vitte eléggé a "Flóra", vagy a csodás "Hutter" szappan, akkor jött a mindig kéznél levő gyökér sikálókefe. A problémás testrészek: a térd, a láb, és főleg a talp voltak. A dolog nem volt túl kellemetlen, mivel a sok mezítlábas szaladgálás megedzette a talpunk bőrét, és nevetve mondtuk "Anyu ne csiklandozz". Bár, ez nem a kolóniában történt, de ott is hasonló módon játszódhattak le az események.

A gyerekek mindenhol nagy igyekezettel taposnak pocsolyákba, koszolják ruháikat és magukat, Anyuka és a szappangyárak nagy örömére. Szóval ilyenek voltunk mint gyerekek. A mai gyerekeknek jobb a soruk, ők ma már kádban fürödnek és shampon is jut a hajukra.

BHÉV 1908

1908. évi XXXIII. Törvénycikk

1. § Ezen Engedélyokirat erejénél fogva a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a már üzletben tartott, illetve megépitett helyi érdekü vasut hálózatának következő gőzüzemre berendezett vonalait, nevezetesen: a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak erzsébetfalva-dunaharaszti vonalát, a budapest-czinkota-kerepesi és a budapest-szentendrei vonalakat az alábbi feltételek alatt villamos üzemre átalakitsa és azokat, valamint hálózatának további vonalait, ugymint a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak villamos üzemre már berendezett budapest-erzsébetfalvai vonalát, további az ezen utóbbi vonalból kiágazólag Erzsébetfalva község területén létesitett helyi érdekü villamos vasutvonalait és végül a m. kir. államvasutaknak és a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak soroksári állomásait és a budapest-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő gőzmozdonyu helyi érdekü vasutvonalakat, nemkülönben a Ferencz József-laktanya állomáson levő csonkavágányt, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

1912. évi LX. törvénycikk

a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc községek területére való kiterjesztéséről1. § A Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatásköre a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében fekvő Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községek egész bel- és külterületére kiterjesztetik.

Egy rövidke megjegyzés:
Érdekes, hogy a régen kérvényezett hatáskör kiterjesztését, több alkalommal is elutasították, vagy el halasztották.

Adelmann házaspár 5

ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-nov-18. 11. oldal

A kihallgatás.

Adelmannék gyilkosai.
Egy erzsébetfalvi öreg házaspárt gyilkoltak meg a múlt év szeptemberében. Vadállati kegyetlenséggel dolgoztak a gyilkosok. Lemészárolták a tehetetlen öregeket, aztán petróleummal lelocsolták a bútorokat és lángba borították a szobát. Azt akarták elérni, hogy az összeégett öregek elpusztulását véletlen szerencsétlenségnek tulajdonítsák. Hatvan forint készpénzt, valamint arany- s ezüstékszereket és csekély értékű fehérneműt vittek magukkal a gyilkosok.
A nyomozást vezető csendőrök két hónapig nem tudtak a gonosztevők nyomára akadni. Akiket gyanúba fogtak, mind be tudták bizonyítani ártatlanságukat. Az igazi gyilkosokat egy véletlen vezette a törvény kezébe. Egy fiatal budai napszámos asszony ugyanis feljelentést tett a rendőrségnél, hogy meglopták. A ruháit vitték el a tolvajok.
Detektívek kutatták az eltűnt ruhaneműt mindenfelé és közben a ládát is, megtekintették, melyből a holmi eltűnt. AS ládában az asszony ruháin kívül még finomabb fehérneműt találtak, mely A.J. betűkkel voltak jelezve. Megkérdezték Varga Györgynét a gyanús fehérneműnek eredete felöl, de de az asszony nem tudott kielégítő választ adni. Később mikor a hosszas kérdezősködések zavarba hozták, bevallotta, hogy a gyanús fehérnemű tényleg a meggyilkolt öreg házaspáré volt. A szeretője Vella Menyhért volt a gyilkosuk, kinek véres munkájában segítségére volt Dobos Ferenc. Ő is ott volt a gyilkosságnál. A rablott pénzel költöztek Budára.
A mai végtárgyaláson csak két vádlott állott a törvény előtt, mert Vella Menyhért a vizsgálati fogságban meghalt.
Varga Györgyné most már tagadta a bűnrészességét. Azt állította, hogy csak a két férfi volt ott a gyilkosságnál. Vella az ő ruháiba öltözött és úgy kopogott be Adelmannékhoz.
Elnök: Mért mondta maga a vizsgálóbírónak, hogy mikor az asszony már meg volt ölve, maga egy kendőt borított a fejére, mert nem bírta ki a merev tekintetét?
Mért mondta ezt, ha nem volt jelen a gyilkosságnál? Ilyet csak nem lehet kigondolni?
— Kérem, én mindenfélét kigondoltam.
Dobos Ferenczet szólították ezután az ítélőtanács elé. A vádlott rovott múltú ember, aki lopásért már háromszor ült á fegyházban. A gyilkosságot tagadja.
— A keddről szerdára virradó éjszakán, amikor a gyilkosság történt, hol volt maga Dobos Ferencz?
— kérdezte az elnök.
— Ittas voltam én akkor; úgy tudom, hogy Laczi Mihály vezetett haza.
Az elnök ezután elmondja Dobosnak, hogyan eszelték ki és hajtották végre a gyilkosságot.
Dobos az öregasszonyt verte agyon, Vella pedig az öreg Adelmannt.
A vádlott szájtátva hallgatta az elnököt, azután rámondta:
— Vargáné hazudik. Isten látja a lelkemet, hogy ártatlan vagyok. Én semmiről sem tudok semmit.
A szembesítéskor is megmaradt konok tagadása mellett.
Ezek után a tanuk kihallgatása került sorra.
A mai napon csak hét tanút hallgattak ki. Holnapra maradt még húsznak a kihallgatása.

ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-nov-19. 10. oldal

A tanúk meghallgatása

Az erzsébetfalvi kettős gyilkosság ügyében a törvényszék ma folytatta a beidézett tanúk kihallgatását, kik többnyire lényegtelen vallomásokat tesznek:
Dienes László aki házmester volt Adelmannéknál, sírva panaszolja el, hogy a gyilkosság gyanúja miatt sokáig fogva volt. Dobost soha életében nem látta.
Ügyész: Mondja csak Dienes, mit gondol, miért keverte bele magát Vargáné a dologba?
Nem tudom én kérem, annyira elcsigázott a börtön, hogy munkaképtelen vagyok.
Adelmanné első férjétől származó fiát, Dietz Vilmos szobafestőt hallgatta ki ezek után az elnök.. A felmutatott bűnjelekben a tanú sírva ismerte fel édesanyja holmiját.
Nem igaz – pattant fel Varga Györgyné, nekem is van közte egy ágyhuzatom.
Ne búsuljon, úgy sem fogja azt maga használni, vigasztalta a királyi ügyész.
Dietz Ferencz, a másik fiú hasonlóan vall s elpanaszolja, hogy a gyilkosság idején, mivek egy szétrobbant petróleumlámpa arczát összeégette, őt is elfogták gyilkosság gyanúja miatt.
A bizonyítási eljárás befejezésével az elnök felfüggesztette a tárgyalást, folytatást délután négy órára tűzte ki.

Vádbeszéd és itélet.

A délutáni tárgyaláson dr. Nagy Géza királyi alügyész mondotta el vádbeszédét. Dobos Fereczczel szemben semmikép nem látja bebizonyítottnak, hogy a gyilkosságban részt vett volna. Csak Varga Györgyné vallomásai szólnak ellene, de ez az asszony, aki kelepczében érzi magát, azon igyekezett mindvégig, hogy másokat is belekeverjen ebbe a bűnügyben. Vádja tehát nem érdemel hitelt.
Elejti ennélfogva a gyilkosság és ezzel párosult rablás vádját Dobos Fereczczel szemben és csupán lopás és hatóság ellen való erőszak miatt, kéri elítélni. Ezeket a bűntényeket a vizsgálóbíró előtt önként bevallotta, részben pedig bizonyítva vannak ellene. Varga Györgynével szemben gyilkosságért és ezzel párosult rablásban való bűnrészességért és ezzel párosult rablásban való bűnrészességért halálbüntetést kér kimondani.
Dr. Kenedi Géza, Varga Györgyné védelmére szólott ezután. Védencze felmentését kérte, miután nem mint felbujtó, sem mint tettes nem működött kézre a bűntényben.
Az elnök ezután a két vádlottat szólította a bíróság elé.
Elnök (Vargánéhoz): Hallotta, mivel vádolja az ügyész úr? Mit tud felhozni még a mentségére?
Nem tudok én semmit.
Hát maga, Dobos?
Ártatlan vagyok, egészen ártatlan. Azt kérem csak, számítsák be a vizsgálatot.
A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Fél kilencz órakor hirdette ki, Ronay elnök az ítéletet.
A törvényszék Varga Györgynét a gyilkosság és rablás bűntettében, mint tettestársat mondja ki bűnösnek a ezért tizenöt évi fegyházra ítélte. Dobos Fereczet a törvényszék a gyilkosság és rablás bűntette alól felmentette, de bűnösnek mondta ki a lopásban és a hatóság ellen való erőszak bűntettében. Az ítélet ő rá vonatkozó része harmadfélévi fegyházra szólott a vizsgálati fogsággal nyolcz hónapot kitöltöttnek vett a törvényszék.

Az elítéltek fellebbeztek.

megjegyzés:

Sajnos az ügy további menetéről nem találtam ezidáig több információt. Remélem a másodfokú tárgyalás menetéről, és a jogerős ítélet kihirdetéséről is előkerül valamiféle újságcikk. Talán megismerhetjük a bűnügy végkimenetelét, ami a kárvallottak hozzátartozói számára is megnyugvással végződött.
Kérem a bejegyzés olvasóit, amennyien érdemi információ van birtokukban az üggyel kapcsolatba, ha lehetséges osszák meg az olvasókkal, vagy küldjék el, és én azt közzéteszem a hírforrás eredetének megjelöléséve.
Előre is köszönöm, mindannyiunk nevében.

james 36

Adelmann házaspár 4

ORSZÁGOS HÍRLAP

Budapest, 1898-május-27. 9. oldal

Vádhatározat

Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
Adelmann József erzsébetfalvi fűszerkereskedő és neje gyilkosainak bűnperében tegnap hozta meg a vádhatározatot a pestvidéki királyi törvényszék. A vádhatározat a borzalmas gyilkossági ügy részleteit következőleg ismerteti:
A vizsgálat anyaga szerint Adelmann József és felesége erzsébetfalvi házából, melyben Adelmannéknak szatócsüzletük volt, 1897. évi szeptember hó 22-én reggel az utczai szoba ablakán keresztül sűrű füstgomoly tört elő. A házbeliek nyomban figyelmeztették rá a házmester leányát, Dienes Erzsébetet, aki előszólította édesapját s azzal együtt a lakásba igyekezett hatolni. A zajra többen összejöttek, az első szoba elzárt ajtaját benyomták; az előszoba és utczai szoba között levő ajtót szintén be kellett törni, mert azt is zárva találták. A hálószobában minden a legnagyobb rendetlenségben volt. A földön ruhafélék és ágyneműek égtek; az egyik feldűlt és összeroskadt ágyon Adelmann Józsefné feküdt holtan; a másik ágy alatt pedig véresen, összevagdalt fejjel hevert élettelenül Adelmann József.
A törvényszéki boncolás megállapította, hogy az Adelmann házaspár életét idegen kés oltotta ki. A férfin az orvosok tizenhat baltacsapással okozott sérülést találtak és agyrázkódással járó koponyacsont repedést állapítottak meg. Az asszony fején több sérülés volt, amelyek koponyahorpadást, agyroncsolást és koponyacsonttörést eredményeztek.
Az ölésre használt eszközök közül egy kurtanyelű véres balta az ágy mellet hevert. Asz ölés indító okának is megadták a magyarázatát a helyszínén észlelt körülmények. A boltban a kézipénztár üres volt; a hálószoba fiókos szekrényének tartalmát összehányva, a ruhás szekrényeket kiürítve találták, a tűzmentes pénzszekrény kulcslyukában pedig egy idegen kulcsot találtak beletörve.
Ezek szerint az Adelmann házaspárt azért ölték meg, hogy kifoszthassák.
Az ágynemű és a hálószoba padlója petróleummal volt leöntve, aminek kétségtelenül az volt a czélja, hogy a tettesek a büntettük nyomait az áldozatokkal együtt, elhamvasszák.
A nyomozás kezdetben az volt, hogy Diener László a házmester és ennek Sallai Pál nevű féltestvére a tettesek Krizsik Pál napszámossal, a rendesen Sallai Pállal szokott dolgozni. Adatok merültek fel ugyanis arra nézve, hogy a gyilkosság helyszínén talált balta a Sallai Pálé, egyes jelenségek pedig azt tették valószínűvé, hogy a tettesek valamelyikénél Adelmannék viszonyait ismerni kellett s így hárult a gynú Sallai féltestvérére, Dienesre. Gyanú alatt voltak még a kézreműködés és részesség dolgában Klug Geno’évn, Dienes Erzsébet, Láng András, Kaskó Mária és Lehoczki Mária, mint letartóztatott egyének hozzátartozói, továbbá Kacsinger Kálmán és Appler T., akik a megölt házaspár szatócsüzletében mint segédek voltak alkalmazva, de egy időközben felmerült körülmény valamennyit tisztázta a gyanú alól és egyúttal rávezet az igazi tettesek nyomára.
1897. évi október 4. –én ugyanis Szücs János és ágyasa, özv. Torcsik Istvánné, ennek leánya, Varga Györgyné, továbbá Vells Menyhért és Gólya Julianna, aki valamennyien együtt laktak, a rendőrségnél panaszt emeltek, hogy lakásukból több ruhaneműt elloptak. E panaszra Kulhanek Mihály rendőr-ellenőr szemlét tartott Szücs János lakásán, s ez alkalommal egy vaskos ládában nagymennyiségű fehérneműt látott, amit gyanúsnak talált. Őrizetbe alá vette és bevitte a kapitányság épületébe, ahol Koczay János detektív közreműködésével a fehérneműn talált betűkből megállapították, hogy a lefoglalt dolgok a meggyilkolt házaspáré voltak. Az Adelmann-féle ingóságok holszerzési módját Varga Györgyné és Vella Menyhért nem tudták igazolni, s így fogták őket gyanúba. Varga Györgyné a vizsgálat folyamán beismerő vallomást tett.
Vallomása szerint az Adelmann-házaspárt, Vella Menyhért s a tett idején velük lakó Dobos Ferecz ölték meg. Az eszme, hogy gyilkosság útján fognak pénzt szerezni, közös volt s az Adelmann-házaspárra ő irányította a czinkostársai figyelmét. Ő maga résztvett a gyilkosságban és a rablásban is. Abban is megállapodtak, hogy ha a gyilkosság Varga Györgyné révén tudódik ki, ez hárítsa a gyanút Dienes házmesterre és leányára, mint akik a meggyilkolt házaspárhoz bejáratosak voltak. Éjnek idején, - hamis kulccsal hatoltak be a kiszemelt áldozatok hálószobájába. Adelmanné meglátva őket, az ágyban fölkiáltott. A sikoltozásra Vella Menyhért hozzáugrott, torkonragadta és azzal fenyegetéssel némította el, hogy meggyilkolja, ha szólani mer, különben pedig nem lesz bántódása. Ezután ott hagyta és egy párnát dobott az arczára.
Dobos Ferenc Adelmann Józsefet támadta meg, aki éjjeli mécs világa mellett az ágy szélén üldögélt. Baltával ment neki és főbe ütötte. A beteg ember védte magát, de végre is Dobos csapásaitól az ágy alá zuhant.
E közben Vella Menyhért a boltból egy súlykörtét hozott elő és azzal ütött az Adelmanné fejére. Az áldozat egyet sóhajtott az ütés után; egyéb hangot nem adott. Úgy látszott, hogy meghalt, de ennek daczára Vella Menyhért elvette Dobos Ferenctől a baltát és több ütést mért vele Adelmannéra.
Ezután a rabláshoz fogtak.
Varga Györgynének ezt a beismerő vallomását megerősítik a vizsgálat egyéb adatai, s mindezeknél fogva a furfangos kiszámítással és hidegvérrel végrehajtott cselekmény a büntetőtörvénykönyv 278-ik szakaszában ütköző gyilkosság kettős bűntettét és a 334-dik szakaszban körülírt rablás bűntettét állapítja meg.


ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-06-22. 9. oldal

Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
A múlt esztendő őszén vakmerő rablógyilkosságnak esett áldozatul Erzsébetfalván az öreg Adelmann-házaspár. Az elvetemült tetteseket sokáig hasztalan nyomozta a rendőrség és végtére is, a véletlen játszotta azokat kezére. Egy Varga Györgyné nevű asszony ugyanis panaszt tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tolvajok lakásába hatoltak, a szekrényeket feltörték s ruháit, pénzét elrabolták. A rendőrség elcsípte a tolvajt és az ennél talált ruhákban a meggyilkolt öreg Adelmanné elrabolt ruháit ismerte fel. A gyanú mindjárt Varga Györgynére irányult, kit hamarosan le is tartóztattak, a vele vadházasságban élő Vella Menyhérttel és egy Dobos Ferenc nevű ismert betörővel együtt. A kihallgatásnál eleintén, mindent tagadtak, Varga Györgyné azonban a vizsgálóbíró előtt töredelmes vallomást tett, elmondta apróról-apróra, hogy eszelték ki a szörnyű tervet, s hogy verték agyon fejszékkel a két szerencsétlen öreget. A szekrények kirablása után petróleummal öntötték le a bútorokat és tüzet gyújtottak, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a két szerencsétlen tűzhalállal halt volna meg. Ez a tervük azonban nem sikerült, mert a szomszédok észrevették a keletkező tüzet s eloltották. A pestvidéki királyi törvényszék gyilkosság és rablás bűntette miatt helyezte vád alá a három gonosztevőt. Az egyik megfellebbezte a vádhatározatot, de azt a napokban a királyi ítélőtábla is helyben hagyta. Az érdekes végtárgyalás szeptember második hetében lesz.

Adelmann házaspár 3

Szerkesztés

Adelmann házaspár 1

SZERKESZTÉS ALATT

Erzsébetfalva képeslap.....

..... és a patika a Széchenyi utca sarkán. Valamikor az 1900-as évek elején készítették ezt a szép kézzel színezett postai levelező lapot. Most örülünk annak, hogy a képet látjuk és a régi "kosuti" korabeli arculatát.

Zárógát 2

Remélem a gyűjtök örömmel fogadják.

Mamuska Albuma tíz

Szegény Mamuska majd elfelejtettem, hogy adós vagyok a folytatással. Illő lesz, hogy befejezzem.A történetet valahol ott hagytam abba, hogy a Mamuska, férjhez ment, asszony neve Jerusse Ferenc-né lett. Férjével az Árpád utca 38 szám alatti házban vett, vagy bérelt lakásban élték tovább életüket. 1908-tól. Édesapja Viczkó Pál, nem sokkal ezek után egészségügyi okokból a vendéglőket bérbe adta és Vilmáékhoz költözött és ott is hunyt el, az életkoráról és a halálának időpontjáról nincs adatom, a feleségéről is csupán egy fotó maradt meg az örökbefogadott kislányról készült képen. Mivel a nászt gyerekáldás nem követte, idővel örökbe fogadnak egy szegény sorsú kislányt, ki az elbeszélők szavai szerint egy ideig állandó céltáblája volt a környékbeli gyerekeknek. Korabeli társai állandóan azzal gúnyolták, hogy „milyen gyerek vagy te, hogy neked még anyukád sincs, apukád sincs”. Miután megtörtént az örökbefogadás, boldogan és büszkén újságolta mindenkinek, többször is elmondva, „nekem is van már anyukám és apukám”. Sajnos, a sors ebben az esetben nem volt kegyes hozzájuk, a kislány igen fiatalon 16 –éves korában búcsúzott az élettől súlyos betegsége következtében, és akaratuk ellenére a Jerusse házaspár gyerek nélkül maradt. A későbbiek során, többé már nem próbálkoztak azzal, hogy hasonló módon oldják meg a gyermekáldás hiányát. Ez a történet hosszú ideig megmaradt a kislány korabeli társainak emlékezetében, akik még idősebb korukban is, sokszor emlegették, és elmesélték a kislány szomorú történetét. Vilma és Feri sorsának alakulásában nem történt változás, kettesben élték tovább hátralévő éveiket. Az itt leírt részleteket Mamuska időskori gondozójának szavai, akinek sok mindent elmesélt hosszú életről. Mamuska szerencsés alkat lévén, jó fizikai és szellemi állapotban élte utolsó éveit, ezért aztán hitelesnek kell feltételezni az általa elmondottakat. Időközben a házasok a Károly utcában
vettek egy 300 -as telket, és ott 1920 -ra felépül a fotón látható házuk, és még abban az évben, odaköltöznek, ami azután életük végéig az otthonuk marad. Nyugalmas környék volt, amit a képen láthatóak is bizonyítanak, mivel a fotós egy szántóföldről készítette a felvételt utca ellenkező oldalán, amin vígan terem a kukorica. A ház, és a telket ma már nem található, viszont a története jól szemlélteti, hogy miért és miként keletkezett a sok 75-ös telek ezen a környéken. Talán elfogyott a fizikai erő, vagy anyagi okokból, esetleg nem volt ekkora nagyságú földre szükségük, hát eladták a felét. Ez később megismétlődött, a már 150 –es telkek esetében is, a lakosság gyarapodásával növekedett a kereslet a telkek iránt, és azok tovább osztódtak.

A Mamuska és férje további történetéből már csak keveset tudok, egy rész azért még összejön egy vagy két időskori fotóval kiegészítve. Ezekben az időkben már nem készült annyi kép, mint annak előtte, gondolom ebben a szomorú események is közrejátszottak.

Régi újságok hírei 2

Országos Hírlap

Budapest, 1898, vasárnap, július 10.-én

Halálos kútfúrás.
Erzsébetfalva határában Bíró János egy kis majort épített. A major szélén, e hónap elején kutat kezdett ásni, melyben tegnap délután két órakor Huber István és Huber Béla munkások és a kútmester 14 éves fia, Leitner Jakab leereszkedtek. Alig voltak lent, az egyik ducz kifordul a helyéből és a mélységbe zuhant. A kút száját körülvevő deszkafal eltörött és a rája nehezedő homoktömeg a kútba zuhant, maga alá temetve a három szerencsétlen embert. A tanyán dolgozó emberek nem mertek a kútba leereszkedni, a fővárosból kihívott mérnök pedig csak négy órakor kezdhetett a kút kiürítéséhez. Csak éjféltájban húzták ki a három munkást, akik ez idő alatt megfultak a homokban.

Az Est
Budapest, 1926. április, 18.

Pesterzsébeti kőfaragó szerencséje.

Jelentkezett az újságíró-sorsjáték 150 milliós főnyereményének nyertese. Az újságíró-sorsjáték első főhúzásának főnyereményét, a 150.000.000 korona értékű négyszobás lakásberendezést Eckhardt József pesterzsébeti kőfaragósegéd nyerte meg a 15818 számú sorjeggyel. Eckhardt csak napok multán értesült arról, milyen szerencse érte, de közben már át is vette százötvenmillió értékű nyereményét. Az újságíró-sorsjáték legközelebbi húzása június 8-án lesz, amelyen többszáz milló értékű nyeremény kerül kisorsolásra, köztük a 400.000.000 értékű tíz vagón búza és a 140.000.000 értékű automobil.

Egy kis magyarázattal azért kiegészíteném a fenti hírt, a sok számjegy nem a nyeremény nagyságát bizonyítja, csupán a magas infláció miatt sok a nullák száma. A hírt a jobb olvashatóság érdekében gépeltem, és a szöveg az eredeti formájában került a lapra. Igazándiból nem tudom elképzelni, mekkora volt a valóságos értéke a nyereménynek. Az árakról csupán csak annyit tudok, hogy az újság ára 2 000.- és 3 000.- Korona volt, és időnként 500 ért kedvezményesen, amikor nagyon visszaesett a példányszám. Sajnos ez esetben nem szolgálhatok fotóval, a korabeli eszközök még nem készültek tömegével, és nem volt olcsó mulatság a fotografálás. Az akkori sajtóban megjelenő képek, már ami a nyomdatechnikát illeti sajnos, sok esetben nagyon gyenge minőségűek a közlés szempontjából. Nagy kár, mert szívesen nézegetem az archív képeket, és gondolom, nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel.

Régi újságok hírei 1

- Talán a téma és cím mint ötlet, könnyebben kitalálható, mint megtalálni az erzsébetfalvához kapcsolódó korabeli cikkek,  írásokat a régi lapok oldalait böngészve, még abban az esetben is, amikor a lapokon belüli keresés már megoldott. Rengeteg, ma már nem használatos kifejezést kellene ismerni és azok közül megtalálni a megfelelőt amit a keresőbe kell írni, hogy az találjon is valamit. Ki használja a "Vicinális" kifejezést mostanában?
 Miért is használná, amikor már nincsen "vicinális". :)

- Vicinális baleset. 
A Soroksári vicinális vasút ma este a külső-soroksári-úton elgázolta Hirstein Mór erzsébetfalvai szappanfőzőt. A szerencsétlennek mind a két lábát össze vagdalták a kerekek. A sérültet aki alig maradt életben, a Rókus-kórházban ápolják.
Országos Hírlap 
Budapest, 1898. április 18.



A szomorú hír után talán valami mást
Zsarolók szövetkezete.
Egy zsaroló-szövetség ellen hozott vádhatározatot a napokban a budapesti törvényszék. Öten kerültek vád alá, nagyon különös kompánia. Egy hentes és egy hentesné van bűnszövetségben, továbbá két állítólagos hirlapíró és egy állítólagos magánzónő. ( A hírlapírók csak olyan hírlapírók, mint amilyen magánzónő az állítólagos magánzónő, kinek épen az a mestersége, hogy ne legyen magánosan.)
.­Országos Hírlap - Budapest, 1898. április 18
.Ez ugyan nem erzsébetfalvai hír, de a benne szereplő személyek, akár egy kabaréjelenet résztvevői is lehetnének. A felsorolásuk mosolyra kényszeríti az embert. A kifejezés, hogy "magánzó" ez nagyon tetszik nekem. Mondjuk ülök a krimóba mint munkanélküli, vagy ezért, mert nem kaptam munkát, vagy azért, mert nem is akarok dolgozni. Ha, esetleg valaki megkérdi mivel foglalkokzom, akkor jőn a flancos "magánzó" vagyok. Több kérdésre már nem is kell válaszolnom, mert senki meg nem kérdezi, hogy ez pontosan mit is jelent. Ezért találták ki.