Pesterzsébet régi-photográfiák 3

Csak egy pár kép, mivel keveset időzöm itt mostanság, ezért aztán a szöveggel is elmaradtam. Természetesen ha a kísérő szöveg, el is marad, annak pótlásáról nem fogok megfeledkezni. Csak egy kis türelmet kérek.

Jutagyár......

.....még egy kép.

Végre látom mi is lehetett belül, mert én még soha nem jártam jutagyárba. Ez most egy jó érv, és rögtön meg is kérném a volt Jutásokat, hogy a sublót fiókokat húzzák ki, hátha találnak benne régi fényképeket és az sem baj ha megsárgultak, még akkor is érdekes nézegetni való lesz mindenki számára.

Pesterzsébet, „Globus” Rt....

…….. gyárak, üzemek

„Globus” Rt. Fonó-és szövőgyár, Nagy Sándor utca 110.

1924 -ben alapította az Ipari és Kereskedelmi Bank. Főbb gyártmányai: szövött fapálcikás redőny, vászon, eszlingeni és kárpitos áruk. Két ízben részt vett a Nemzetközi Vásáron.
A gyár főrészvényesei és vezetői: Jutkovics Gyula és Zoltán.
Jutkovics Gyula.
Kunszentmiklóson született. Kárpitos mesterséget Budapesten tanulta s e szakmában cca. 30 éven át dolgozott; Pesterzsébeten, mint önálló mester. A Bútorcsarnok Szöv, az Ipari és Kereskedelmi Bank tagja. Iparoskör háznagya. 1914-ben bevonult, az orosz fronton harcolt, fogságba esett. Mint 25% -os rokkant szerelt le.
Jutkovics Zoltán.
1903-ban született Apostagon. Érettségit tett Budapesten. Iskolái végeztével a banktisztviselői pályára lépett, majd atyjától kárpitosságot tanult s felszabadult. Később bekapcsolódott a gyár vezetésébe.

Kátránygyár, kiegészítés...

.....mindig akad valami.
Régi könyvek szeretetének jutalmául, és szerencsémnek köszönhetően ismét ajándékra leltem. Eredmény: egy kevés szöveggel, és egy fotóval gyarapíthatom a Posnansky és Strelitz-gyár, közismert nevén a „kátránygyár” történetét, kép gyűjteményét. Az írás, hasonló a többihez, részletekben szegényes, és szűkszavú. Azért annyit hozzátennék, hogy ideje lenne, az „erzsébetfalvi” rész meglévő anyagát egybegyúrni, újraszerkeszteni a felesleges ismétléseket elhagyni. De, talán akadhat még valami. Jut eszembe, és ismét halasztódik a dolog. A fenti nevű, Közkereseti Társaságnak három gyára volt a 19. század végén: Wien-ben, Witkowitzban, és 1893. évtől Erzsébetfalván. A gyár iparvágányának átadása, és annak alkalmából készített fotó, 1899-ben készült. A Közkereseti Társaság 1935-ben Részvénytársasággá alakul át, és a részvények többségének a tulajdonát a német érdekeltségű Papír és Nyersfedéllemez Rt szerzi meg. A gyár többféle vegyi anyagot, fedél és szigetelőlemezeket, hőszigetelő anyagokat, rozsdafestéket, aszfaltot és mindenféle padlóburkoló anyagokat gyártott, és még kivitelezési munkákat is vállalt. Valódi és műaszfaltot alkalmazott a gőzvezetékek és kazánok, a talajszigetelés, aszfaltburkolás és hűtőberendezések szigetelési munkák alkalmával. Mázolási és padlóburkolási munkálatokat is végzett. 1942-ben a munkások és alkalmazottak száma 154 fő, ami évente, 131 ezer tekercs gyártását eredményezte.. A háború után, a nyersanyag beszerzése nehézségekbe ütközött, ezért a gyár újraindulása csupán 18 fizikai dolgozó, és egy gép segítségével volt lehetséges.
Az előzmények 

Peternell és Kulhanek 2……

…..kiegészítés,

Harangművek Rt.
A trianoni béke után egyházi tőkével létesült az "Ecclesia Harang művek Részvénytársaság", mely vállalta harangok szállítását, azonban műhelye nem volt. A harangokat kezdetben a németországi Sinnben, a Rincker testvérek öntödéjében készíttette. 1922-ben az ifjú Fritz Wilhelm Rincker Magyarországra jött, és Csepelen, a Weiss Manfréd gyárban harang öntő műhelyt rendezett be. Itt már az első évben 300-nál több harangot öntöttek. Rincker 1928. január elejéig volt Budapesten. Ez ideig kb. 1800 harang készült Csepelen. Az Ecclesia Rt. továbbra is vett fel megrendeléseket, amelyeket a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek-féle öntödében teljesítettek. Itt Blaha János, a volt csepeli műhely üzem vezetője irányította a munkát. 1930 után nincs adatunk az Ecclesia Rt. működéséről.

A fenti sorok kimaradtak az előző írásból, de miután előkerültek, gondoltam a kiegészítés nélkül nem lenne teljes a történet.

Peternell és Kulhanek…

.... vas és fém öntöde.

Létesült 1921-ben, Peternell Károly és Kulhanek Adolf alapításában cca. 10 alkalmazottal a Baross utca 80 szám alatt. Telefon: 476-46 Ma 30 HP géppel van felszerelve és 35 - 40 alkalmazottal, dolgozik. Strobl, Pásztori, Orbán szobrát, és több más szobrot, így az erzsébeti Anyák Szobrát is a vállalat öntötte és a Pálos Kolostor harangjátékát is az, készítette. A cég műszaki vezetője Kulhanek Adolf.

A Török Flóris utcai elemi iskola egy nevelője, bizonyos Sugár Béla és a vöröskeresztes ifjak 1930. ban felhívással fordulnak, és teszik közzé azt a kezdeményezést, hogy a város összes iskolájának minden tanulója vegyen részt, anyagi támogatások és adományok gyűjtésében, mely az Anyák Szobrának megvalósításához az emlékmű felállításának pénzügyi fedezetéhez szükséges. A felhívás eredményes volt, a tanulók megtakarított (spórolt ) pénzükkel, a szülők hozzájárulása anyagi lehetőségeik szerint, a tehetős magánszemélyek, és üzemek adományai elégséges pénzt biztosítottak a költségekre. Ily módon jött létre a világ első az Anyák tiszteletére készült emlékmű. A szobor alkotója: Kaszap Károly szobrász. A szobor alakját, egy, a téren lakó 12 gyermekes anyáról Melis Andrásnéról formázta a művész. A szobor leleplezésének dátuma 1933. május 28. Az akkori világ sajtó nagy elismeréssel visszhangozta az egyedül álló eseményt.

ÁLLJ MEG ÉS GONDOLJ ÉDESANYÁDRA

Olvasható a szobor talpazatán. Mikor arra járok, minden esetben van annyi időm, hogy ezt a mondatot többször is elolvassam, nagy szeretettel és tisztelettel emlékezve az Édesanyámra.
Ha nem is sokkal, de egy – két mondattal szerettem volna többet írni az öntöde régi történetéről, de a szoborhoz kapcsolódó gondolataim, egy kissé elterelték a figyelmem. Egy későbbi időpontba folytatom, talán még fotókat is találok mellékletnek. Máshol is írnak a szoborról:

Pesterzsébet, emberek 10

Szabó István fasarok készítő mester.

Budapesten 1882 –ben született, és a Lámpagyárban tanulta ifjú korában lakatosipart. Később a Fegyvergyárban dolgozott, mint üzemvezető. Mint önálló iparos Balatonudvarin kezdi meg és folytatja szakmai működését. Erzsébeten 1912 –ben építették a házukat.
1926-ban kezdte üzemeltetni fasarok készítő műhelyét, melynek gépeit Ő maga konstruálta és 8 HP (lóerő) motorral szerelt fel, továbbá négy automata és több segédgép működtetését 8 – 10 alkalmazottjának munkája látta el. Neje, született: Takács Julianna és fia István is, az üzemben dolgoztak.
Sajnos hiányosak a leírásban közölt adatok, a régi monográfiák szerkesztői csupán, egy egyszerű leírást közölnek némely esetben pl: a lakóhely és az üzem címe nem szerepel, és azt sem tudjuk meg, mióta erzsébeti lakosok? Lehet viszont, hogy az ipartestület nyilvántartásai bővebben rendelkeznek adatokkal.

Győrfy és Wolf Fémárugyár 2

Az alábbiak szintén a gyár történetéhez tartoznak.

A gramofon gyors európai sikere nem maradt visszhang nélkül a Monarchiában sem. Néhány évvel a The Gramophone Co. megalapítása után – valószínűleg 1905-ben – Magyarországon is alapítanak vállalatot hanglemezek gyártására. Magyarországon azonban nem csak az Első Magyar Hanglemezgyár Rt. foglalkozik az új médiummal, hanem más magyar vállalkozók is. 1907-08-ban Presztér Károly alapítja az Eufon Beszélőgép Társaságot. Termékük a szabadalmaztatott, tölcsér nélküli, a szerkezet dobozába elhelyezett hangvezetésű gramofon, a későbbi táskagramofon első változata. Ezt a megoldást Németországban már 1903-ban szabadalmaztatják, Amerikában azonban csak az évtized végén jelenik meg hasonló szerkezet. A hordozható, tölcsér nélküli gramofon elterjedésének nagy lendületet ad, hogy az első világháború alatt az angol katonák a lövészárkokban ilyenekkel hallgatják a legfrissebb angol operettek slágereit. A típus fő gyártója akkor már az angol Decca gyár. Az Eufon lemezeket is gyárt, Metafon és Olympia Record márkanévvel.
A vállalat 1913-ban a Győrfy és Wolf Fémárugyár Erzsébetfalva tulajdonába kerül, s 1918-ig működik
­­­­­­­­­­­­
A név írása változó a különböző írásokban, „Győrfy és Győrffy.
Mind a két változat használatban volt.

Pesterzsébet ipartörténetéhez…

....... Győrfy és Wolf Rt.

A Testory-család a hazai gyári bronziparosság alapjait rakta le, amikor műhelynél alig nagyobb gyárukat 1878-ban megalapították Kőbányán. Ebből jött létre 1883-ban a Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt. melyben, petróleumlámpákat, csillárokat, vagonvilágító berendezéseket, gázrezsókat, bronz díszműárut gyártottak. A gyorsan fejlődő cég bronzcsillárjai világítottak már a századfordulón a királyi palotában, az Országházban, a fővárosi bankok székházaiban. Az első világháború utáni nagy fejlesztések eredményeként zománcedények, fürdőkádak gyártásával bővült a termékválaszték. 1932-ben magába olvasztotta a fűtési berendezések, fürdőszoba-berendezések és színesfémöntvények gyártásával foglalkozó Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-t. Ebben az évben szerepel először a termékeken a Lampart márkanév. 1935-ben fuzionált a Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel, Fémárú, Fegyver-és Gépgyár Rt. néven, de a Lampart márkanevet is megtartotta.

A cég katonai kitüntetéseket is készített, amint azt a képen látható példány igazol. EISERNES VERDIENSTKREUZ am Band des Militärverdiestkreuzes in der roten Schachtel ( 80 x 55 mm ) Am Deckel die drei Buchstaben " E.V.K." (Eisernes Verdienst Kreuz ) Am Etuiboden der 4 zeilige Stempel des Herstellers. Györffy - Wolf Metallwarenfabriks A.- G., Erzsébetfalva. Kurze dicke Kreuzarme. Zustand: 1 Fordítás:
Első érdemérem, a katonai érdemérem (kereszt) piros dobozában. 80x55mm. A borításán lévő három betű "E.V.K" (Első Érdem Kereszt). A tok alján az előállító 4 soros pecsétje. Győrffy-Wolf Fémárugyártó Rt. Erzsébetfalva. Rövid, kövér keresztkarok.

Ez egy árverési tétel volt, ma már nem található mivel elkelt.
Nem tudom mennyi volt a leütési ár.