....hogy mik vannak.
A reménytelen imádó búcsú levelei, mielőtt nekivág a nagyvilágnak 1903. november 16.
Nézz ki rózsám ablakidból
Elmegyek már a városból Vess reám egy-két szempillantást
Úgy sem látjuk többé egymást, de soha,
őszinte tisztelője Kádár István.
Másnap gyorsan még egy levél. 1903. november17.
Bújdosik az árva madár
Egyik ágról másikra száll.
Hát az ilyen árva szintén,
Hogy ne bujdosna hát szegény.
Hű tisztelője Kádár István
A világgá ment imádó New-York -ból írt levele 3 év eltelte után. Ez a mindenről való lemondást jelenti, hiszen akkoriban nem egy olcsó utazásnak számíthatott egy kéthetes tengeri utazás. Nem nagyon elképzelhető, hogy egy korabeli kivándorló szegény ember a visszaútra való anyagiakkal is rendelkezett. Hogy miképpen alakult a Pista sorsa, arról nincs tudomása senkinek. Bár voltak már csodák, esetleg valamelyik leszármazottja ír egy- két sor nekünk.
Kedves kisasszony! 1906 ápr.24. New-YorkSenkitől nem óhajtok sem reményt, sem vigasztalást.
Csak kegyed lehet az, ki engem tovább is élni hágy !!!
(Kádár) Pista.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése