..... ahogyan én látom.
Ő a mi, pesterzsébetiek Petőfije. Tavasszal és főleg nyáron elrejtőzik a fák és azoknak lombjai között, na nem azért mert attól fél, hogy talán túl melege lesz a napon, csak éppen nem talált máshol helyet. Ezért egy kicsit nehéz olykor észrevenni, főleg a környéket nem ismerő látogatóknak és a fotózása sem egyszerű, ez viszont legyen a fotósok problémája talán érdekesebb, izgalmasabb képek születnek ebből adódóan. Mi szeretjük télen amikor jól látható, és nyáron is mikor a környezete magába fogadja, ősszel szinte eggyé válnak még inkább, mikor a falevelek sárgás-barna színt öltenek alig találja szemünk. A praktikus módszer, ha előbb a talpazat kövét kutatjuk fel, és utána felfelé tekintve biztos megpillantjuk a költő karcsú alakját. Több alkalommal is fotóztam már, de mind szokványosra sikeredett, az itt látható képem viszont érdekesebbnek tűnt számomra, gondoltam közzéteszem abban reménykedve, hogy mások tetszését is elnyeri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése