2012. július 3., kedd

"flora" a hírneves.




   Flóra a hírneves.
     Ez a békebeli szappan, hagyományos módon készült, ahogyan azt iskolai tanulmányaim során a szappangyártás titkai címén az agyamba véstek. Természetesen a titkokra már nem emlékszem, de arra igen, hogy a „flóra” az mindenre jó volt, mert mindent vitt.
 Ennek bizonyítására idézném Arany János fabrikálta reklám versikét,
mely a „flóra” szappan népszerűségét, hírnevét volt hivatott növelni
„Ágnes asszony! Bolond kelmed?
Hiszen van otthon Flórája!
Sose jöttek volna rája!”
.Vajon ki ne tudná, mit is mosott Ágnes asszony anno
A magam tapasztalatai is elég meggyőzőek számomra, ezért azokat, „papírra” vetem.
Éppen kilencéves múltam, mikor számunkra véget ért a háború, a szigorú fegyelem lazult "ne menj az utcára", és mi gyerekek úgy éreztük, hogy visszakaptuk a „játszóteret”, az utcát, egy utcasarokkal odébb a teret  __ melyet egy híres szentről neveztek el, a környező utcákat a barátokkal, a megsérült házakat, és elhagyott üresen álló lakásokat. Volt egy-két épület melyeket alig ismertünk meg. Lehangoló látványt volt a házak üveg nélküli ablakainak sötétje, melyek mint üres szemgödrök meredtek ránk.  Mint aféle kis kíváncsiak mindenhová bemásztunk, és találgattuk hová mehettek Weisz Pisti, és Évi a szüleikkel, és miért hagyták itt a bútorokat? Amikor elő kerültünk irdatlan mennyiségű romok pora, kosz borította minden részünket. Édesanyánk először begyújtott egy kevés fával a bojler alá, majd beleállított bennünket a nagy lavórba, azután elővette a „flórát” és kimosott bennünket a ruhából, majd utána egyenként megfürdetett bennünket a kádban. A ruháink addig áztak, de azok sem kerülték el sorsukat, a flóra és gyökérkefe kombinációt. A bacik nem nagyon kedvelték a „flórát”, -- ha jól emlékszem, a vírusokról akkoriban még nem hallottunk, ezért az a vélemény alakult ki bennem, és máig megmaradt, hogy a „flóra” szappan, igen hatékony eszköznek bizonyult egészségünk védelmében, és megérdemli az emlékművet.
Köszönet Lukács Istvánnak az alkotónak, amiért megvalósította ezt a remek ötletet, létrehozva az időtálló „flóra” szappant, ami soha nem kenődik el, és mi, egy pillanatra megállva előtte, adózhatunk emlékének.
.

3 megjegyzés:

tojpli írta...

Szia "james"!
Való igaz hogy ez a szappan egy nagyon jó gyártmány volt. Az édes anyám mikor már volt mosógépünk a nagyon szennyezett ruhákat(például az enyémet hi-hi)először "flórával" átdörzsölte és aztán tette az akkori egyszerű gépbe. Nem volt ritkaság hogy arcot is mostunk vele. Persze míg nem volt gép a teknő oldalán a sikálókefe és a "flóra". Igaz nem nagyon volt illatosítva de mosakodás után a tisztaság illata áradt belőlünk a következő játszásig. A nagyszüleim még főztek is szappant és néha én mentem föl érte a padlásra. No nem lépcsőn hanem létrán ami a fölnyithatós ajtóhoz volt támasztva. Ezt a "flórás" dolgot jól kitaláltad. Tettszett. Gratula.

james 36 írta...

Szia „tojpli”!
Nagyon tetszik a megjegyzésed, mert a korabeli hétköznapokról és életünkről szól. Sokan, köztük jómagam is, sokszor elgondolkodom a régi, akkoriban nem túl fontosnak tűnő dolgokon.
Köszönöm az írásodat.

Névtelen írta...

Nekem csípte a szemem,
mert hajat is ezzel mostunk.
Nem tellett a WU 2 -re.
Dodó