Két keréken kicsik, nagyok.

Biciklisták.
Kedves jelenet volt számomra a bicikliző család látványa sétáim egyikén, a közelmúltban. A jó hangulatom még jobb lett, a mosolyom pedig szélesebb. Eszembe jutottak az én ifjúkori kétkerekű kalandjaim, a bringázás tudományának elsajátítása, a vázalatti tekerés, más kifejezéssel a keresztlábbal való pedálozás. Akkoriban még nem léteztek a maihoz hasonló csoda gépek, a gyerek kerékpárok pedig igencsak ritkaságszámba mentek, női szintén ritkán volt látható. Az 1940-es évekre gondolok. A kényszer szülte ezt a módszert, amelyik családnál volt női kerékpár is, ott könnyebben volt a gyerekeknek elsajátítani a bringázás tudományát. A csak férfi kerékpár tulajdonosoknál mint nálunk, a tesóm elkérte a bicajt a "fatertól" és irány az utca. Kapd el a kormányt majd én tartom a bicajt. Megfogtam a kormányt bal kézzel, a jobbal pedig, csak nyújtózkodva értem el a kormány másik fogantyúját. azután pedig  jött a nehezebb része a dolognak, jobb lábammal a váz alatt ráléptem a pedálra, a ballal ellöktem magam és ebben a groteszk pózban elkezdtem tekerni, a bátyám meg adta a tanácsokat.  Az egyik kísérlet alkalmával már majdnem a következő keresztutca sarkánál jártam, amikor messziről hallottam a testvérem kiáltását.Fordulj meg! Én csak a fejem fordítottam hátra, hogy megnézzem, merre van. Nem emlékeztem arra, hogy elengedett volna. Ezt nem kellet volna tennem, mert nagyot buktáztam. A testvérem odarohant, megvizsgálta vérző térdemet, lehorzsolt tenyereimet, és kijelentette, a bal könyökömről is lejött a "glazúr", de ez „katonadolog”, gyorsan meggyógyul. A siker annyira feldobott, hogy sötétedésig tekertem a bicajt.
Na de a másnap, a térden nem akart hajlani, a kezeimmel nem bírtam megfogni a kávésbögrémet, de egyfolytában magyaráztam édesanyámnak, hogy milyen jó biciklizni. Hát ennyi, régen volt.
     Az itt látható képek frissek, és egy egészen más világ, csak a kerékpározás élvezete, és jótékony hatása egészségünkre ami nem változott. Remélem a szülők rá lelnek a képekre, és örömüket lelik benne. Kérem jelezzék ha igen, én pedig annak örülnék, hogy örömet okozhattam.