Anno, jó pár alkalommal végig hajóztam a Dunát Regensburgtól Izmailig, azokban az időkben még vontatták az uszályokat, és a Vaskapu csatornában óránként 18 km-el rohant a víz. Amikor megtalált a végzet asszonya megkértem a kezét és befejeztem a vízen járást. A gyerekek felnőttek, kirepültek és megjöttek az unokák. Akkoriban azt kezdtem el tervezgetni, hogy majd mint nyugdíjasok néha-néha befizetünk egy egy kabinos hajóútra, és bár nem tudok sakkozni, de játszanék egy partit a képen látható nagy figurákkal egy hozzám hasonló vén alakkal. Sajnos, ez eddig nem jött össze annak ellenére, hogy átléptem a 80. -at. A remény hal meg utoljára, mondogatják a bölcsek, és én osztom a véleményüket.
Ma elmentem a lottózóba, és vettem két szelvényt. :)
,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése