2015. szeptember 28., hétfő

Villamost fotóztam

.
Ezidáig sokan láthatták, fotózták, utaztak rajta csak én nem jutottam el a Határ út vonaláig. Ma kerítettem egy kis időt, és bepótoltam a hiányt két fotó erejéig.





2015. augusztus 28., péntek

Idén is lesz utcatárlat.


A tavalyi nagyon tetszett, sok szép képet láttunk. Jó volt találkozni régen látott barátokkal, ismerősökkel. Reméljük, az idén annál többen jönnek.  :)

Utcatárlat 2014.


2015. augusztus 16., vasárnap

Zárjuk be a mozikat ? 1923.



Erzsébetfalvai Közlöny
1923. február hó 11. 6. szám

Sodoma és Gomorha 
A mozikban pedig vígan, zavartalanul folyik az ifjúság erkölcsi megrontása. Hogy csak két számot említünk a sok közül a Sodoma és Gomorha és a Zigoto nagy reklámmal hirdetett előadásait ép erkölcsű ember csak, borzalommal nézheti végig míg a mozik edzett idegű törzsközönsége mulatságosnak és kacagtatónak találja, hogy négy betörő megfutamít egész csapat rendőrt, s hogy a mozidarab perverz szerzője a költői igazságszolgáltatás megcsúfolásával a házasságtörő asszony problémáját úgy oldja meg, hogy az asszony barátja egymással szövetkezve a boldogtalan férjet, kinek homlokát azok a bizonyos szarvak díszítik, egy nagy bőröndbe csukják. Milyen jó is lenne, gondolja a tarkafejű néző, ha az életben is sikerülne a gazság s nem kellene félni sem a rendőrtől sem a megcsalt férj bosszújától. A kamasz ifjú azonban nem tépelődik s biztos benne, hogy neki is sikerülne csak megkellene próbálni.
Nem a bűn s bűntett nyilvános föl dicsérése-e az, amit a mozik és színházak nap nap után büntetlenül elkövetnek? S mit gondoljunk a szülőkről, akik a gyermekeik nevelésere különben annyi gondot fordítanak, s mégis a felháborodás és tiltakozás egy szavát sem hallatják az ellen, hogy amit a nevelés olyan fáradtsággal fölépített, azt egyetlen estén le ne ronthassa az emberek bűnös szenvedélyeire alapuló kapzsiság.
A papság, a tantestület, a szülők s minden tisztességes ember fogjon össze, s egyetemes tiltakozással követelje a mozik bezárását vagy legalább meg rendszabályozását.
Ha pedig a hatóságoknál siket fülekre találnának, akkor szervezzék meg a bojkottot.
Mi megpróbáltuk a közlelkiismeret felébresztést, várjuk a visszhangot.

Megjegyzésként: A plakát fotója a gyűjteményem egy régi darabja, a cikkre 2015.  napjaiban leltem a régi újságok böngészése közben. Arra gondoltam, talán mások számára is érdekes lehet, mivel fertőzi egy filmburleszk ifjúságunk szellemét, és a "fő erkölcsrontó", miért annak komikus főszereplője. 


2015. július 7., kedd

Bácsi kutyával



A képen látható kutyusát a Kosutiba sétáltató öregúrral a Petőfi szobor közelében találkoztam. Az úr kedves, a kutyája pedig jól nevelt, barátságos volt. Hozzám sétált szimatot vett, de csak úgy ímmel-ámmal, a későbbiekben nem szentelt rám több figyelmet. Beszélgettünk. Egy idő után megemlítettem, hogy szeretnék egy képet készíteni a kutyájáról. Elmosolyodott, és beleegyezően bólintott. Hozzáfogtam, de az „aranyos” rám se hederített, azután füttyentettem, csicseregtem, vakkantottam (ha annak lehet nevezni) eredménytelenül. Szemeivel követett minden közelebbi, távolabbi mozgást, és ezekről a figyelmét elvonni képtelennek bizonyultam.
A probléma mindezek ellenére gyorsan megoldódott, a kép is elkészült, mivel az úr felvette a kutyust. Miután a lencsevédő kupakot felhelyeztem az optikára, a kutyások számára szokványos, sokszor unalomig feltett kérdés hangzott el.
    - Hány éves a kutya?
    - Szeretnék háromszor olyan idős lenni, mint a kutyám. Jött a válasz.
    - Az ön éveinek számát illetően ez mennyit jelent?
    - 93.
Megköszöntem a beszélgetést, majd elváltunk. Amennyiben nem csaltak a szemeim, a tapasztaltak alapján a bácsi gyorsabb volt, mint a kutyája. Szerencsémre egy-helyben állva beszélgettünk, sétálva nem sokáig bírtam volna. :)