Kitört a sörháború

Ma reggel kitört a sörháború Ausztriában
Bojkottálják az árdrágító sörgyárakat

Bécs, 1926. április 27.
Az Est bécsi szerkesztőségétől

Áll a harc a vendéglősök, kávéház-tulajdonosok, szállodások és szatócsok frontján a sörgyárak ellen, melyek felemelték a sör árát. Ma reggeltől sehol nem szabad sört kimérni nemcsak Bécsben, hanem egész Alsó-Ausztriában. A sztrájkoló vendéglősök, szállodások, kávéházak szatócsok számát a bojkott központi vezetősége, körülbelül 15000-re becsüli. A harc kitűnően van megszervezve. Százezrével nyomattak röpiratokat és plakátokat, amelyeket a hadszíntéren, tehát Alsó-Ausztria minden helységében szétosztottak és megmagyarázták a lakosságnak, hogy a sztrájk a lakosság érdekében indult meg. Kerékpáros őrjáratokat toboroztak, melyek kettesével járják be a főváros minden utcáját és a vidéket. Ahol sztrájktörőt találnak, onnan azonnal telefonon jelentést tesznek a központnak, mire, százas csoportokban kimennek a vendéglősök és alkalmazottaik, ellepik az illető helységet és egy palack szódavíz mellett órákig, elfoglalják az asztalokat, hogy ne lehessen sört kimérni. A bojkott előreláthatólag nem fog sokáig tartani, egyrészt azért, mert a sörgyárakat nagy veszteségek fenyegetik és nyilván engedni fognak, másrészt pedig a kormány közvetítőlég lépett föl, hogy a sörfőzőket az árdrágítás megszüntetésére kényszerítse.

megjegyzésem:

Én csak gratulálni tudok a sógoroknak, mi ugyanis el vagyunk maradva. Ha jól számoltam

84 –évvel? Kishazánkban nem voltak sör sztrájkok, ezért aztán lenne mit behozni, mivel a sör ára az árlapon, mára, olyan magasra mászott, hogy alig bírom elolvasni. Az égig ment, én meg szomorú vagyok, miért nem volt nálunk is sör sztrájk? Piás az van nálunk bőven, de a szolidaritásból egy kicsivel gyengébben állunk. Hol található olyan igazmagyarember, aki egy napot kibírna folyadék nélkül. Kéremszépen, és csak azt tudom mondani, hogy nálunk egy sör sztrájk, sokat mondok, ha 38 percnél tovább tartana. Az első gond akkor jelentkezne, amikor bedugulna a város a sok szirénázó mentőautó száguldozásától. Ugyanis nem győznék az elvonásos tünetekben szenvedő csőlakók elszállítását, az arra kijelöl egészségügyi intézetekbe. Ezek után a mi gyógykezelésünk következne a nyugdíjasoké, bár ez nem olyan sürgős, mivel mi a Multi –Trutyit a másodszorra is kifőzött „olcsó komló, híg a leved” lét isszuk, mivel gazdasági, és a zsebválság súlyos esete forog fenn. Egyszerűen fogalmazva nem telik rá. Valami olyasmi ez, mint amikor az ember másodszor is kifőzi ugyanazt a tea filtert. (brrr)! Igaz, előnye is van. Nem nagyon árt, még csak nem is bódít, legfeljebb egy kicsit többet jársz a lakás legkisebb helységébe, ami egy jó jel, és bizonyíték arra, hogy a vesédnek semmi baja. Az agyra szintén nem káros, mivel nincs benne alkohol, ami kioldaná az agysejtekből a gondolatot, ha esetleg van benne, vagy valami ahhoz hasonló. A lényeg, hogy nem ártalmas, de hát sör az ilyen?

Nem baj fiúk, fogjunk össze! Éljen a szolidaritásos koccintás!

Menjünk, és igyunk együtt egy kriglivel (vagy kettővel)!

Azok a csodás Dréher sörös lovak

"Tegnap" és ma

Sok sok év, és megannyi változás.

Helytörténeti Klub 1

Czétényi Vilmos:
"Az egész életemet meghatározó alapvető élményeimet Pesterzsébeten szereztem"
A festő és grafikus művészetéről, D. Udvary Ildikó tartott előadást a Csili Vízvári termében. Figyelemre méltó színvonalas előadásban volt részünk, én pedig lábujjhegyen közlekedve készítettem egykét fotót az előadás dokumentálásának céljából.

BHÉV 1908

1908. évi XXXIII. Törvénycikk

1. § Ezen Engedélyokirat erejénél fogva a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a már üzletben tartott, illetve megépitett helyi érdekü vasut hálózatának következő gőzüzemre berendezett vonalait, nevezetesen: a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak erzsébetfalva-dunaharaszti vonalát, a budapest-czinkota-kerepesi és a budapest-szentendrei vonalakat az alábbi feltételek alatt villamos üzemre átalakitsa és azokat, valamint hálózatának további vonalait, ugymint a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak villamos üzemre már berendezett budapest-erzsébetfalvai vonalát, további az ezen utóbbi vonalból kiágazólag Erzsébetfalva község területén létesitett helyi érdekü villamos vasutvonalait és végül a m. kir. államvasutaknak és a budapest-erzsébetfalva-soroksár-dunaharaszti helyi érdekü vasutnak soroksári állomásait és a budapest-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasutat a m. kir. államvasutak budapest-kőbányai vonalával összekötő gőzmozdonyu helyi érdekü vasutvonalakat, nemkülönben a Ferencz József-laktanya állomáson levő csonkavágányt, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

1912. évi LX. törvénycikk

a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc községek területére való kiterjesztéséről1. § A Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatásköre a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében fekvő Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községek egész bel- és külterületére kiterjesztetik.

Egy rövidke megjegyzés:
Érdekes, hogy a régen kérvényezett hatáskör kiterjesztését, több alkalommal is elutasították, vagy el halasztották.

Adelmann házaspár 5

ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-nov-18. 11. oldal

A kihallgatás.

Adelmannék gyilkosai.
Egy erzsébetfalvi öreg házaspárt gyilkoltak meg a múlt év szeptemberében. Vadállati kegyetlenséggel dolgoztak a gyilkosok. Lemészárolták a tehetetlen öregeket, aztán petróleummal lelocsolták a bútorokat és lángba borították a szobát. Azt akarták elérni, hogy az összeégett öregek elpusztulását véletlen szerencsétlenségnek tulajdonítsák. Hatvan forint készpénzt, valamint arany- s ezüstékszereket és csekély értékű fehérneműt vittek magukkal a gyilkosok.
A nyomozást vezető csendőrök két hónapig nem tudtak a gonosztevők nyomára akadni. Akiket gyanúba fogtak, mind be tudták bizonyítani ártatlanságukat. Az igazi gyilkosokat egy véletlen vezette a törvény kezébe. Egy fiatal budai napszámos asszony ugyanis feljelentést tett a rendőrségnél, hogy meglopták. A ruháit vitték el a tolvajok.
Detektívek kutatták az eltűnt ruhaneműt mindenfelé és közben a ládát is, megtekintették, melyből a holmi eltűnt. AS ládában az asszony ruháin kívül még finomabb fehérneműt találtak, mely A.J. betűkkel voltak jelezve. Megkérdezték Varga Györgynét a gyanús fehérneműnek eredete felöl, de de az asszony nem tudott kielégítő választ adni. Később mikor a hosszas kérdezősködések zavarba hozták, bevallotta, hogy a gyanús fehérnemű tényleg a meggyilkolt öreg házaspáré volt. A szeretője Vella Menyhért volt a gyilkosuk, kinek véres munkájában segítségére volt Dobos Ferenc. Ő is ott volt a gyilkosságnál. A rablott pénzel költöztek Budára.
A mai végtárgyaláson csak két vádlott állott a törvény előtt, mert Vella Menyhért a vizsgálati fogságban meghalt.
Varga Györgyné most már tagadta a bűnrészességét. Azt állította, hogy csak a két férfi volt ott a gyilkosságnál. Vella az ő ruháiba öltözött és úgy kopogott be Adelmannékhoz.
Elnök: Mért mondta maga a vizsgálóbírónak, hogy mikor az asszony már meg volt ölve, maga egy kendőt borított a fejére, mert nem bírta ki a merev tekintetét?
Mért mondta ezt, ha nem volt jelen a gyilkosságnál? Ilyet csak nem lehet kigondolni?
— Kérem, én mindenfélét kigondoltam.
Dobos Ferenczet szólították ezután az ítélőtanács elé. A vádlott rovott múltú ember, aki lopásért már háromszor ült á fegyházban. A gyilkosságot tagadja.
— A keddről szerdára virradó éjszakán, amikor a gyilkosság történt, hol volt maga Dobos Ferencz?
— kérdezte az elnök.
— Ittas voltam én akkor; úgy tudom, hogy Laczi Mihály vezetett haza.
Az elnök ezután elmondja Dobosnak, hogyan eszelték ki és hajtották végre a gyilkosságot.
Dobos az öregasszonyt verte agyon, Vella pedig az öreg Adelmannt.
A vádlott szájtátva hallgatta az elnököt, azután rámondta:
— Vargáné hazudik. Isten látja a lelkemet, hogy ártatlan vagyok. Én semmiről sem tudok semmit.
A szembesítéskor is megmaradt konok tagadása mellett.
Ezek után a tanuk kihallgatása került sorra.
A mai napon csak hét tanút hallgattak ki. Holnapra maradt még húsznak a kihallgatása.

ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-nov-19. 10. oldal

A tanúk meghallgatása

Az erzsébetfalvi kettős gyilkosság ügyében a törvényszék ma folytatta a beidézett tanúk kihallgatását, kik többnyire lényegtelen vallomásokat tesznek:
Dienes László aki házmester volt Adelmannéknál, sírva panaszolja el, hogy a gyilkosság gyanúja miatt sokáig fogva volt. Dobost soha életében nem látta.
Ügyész: Mondja csak Dienes, mit gondol, miért keverte bele magát Vargáné a dologba?
Nem tudom én kérem, annyira elcsigázott a börtön, hogy munkaképtelen vagyok.
Adelmanné első férjétől származó fiát, Dietz Vilmos szobafestőt hallgatta ki ezek után az elnök.. A felmutatott bűnjelekben a tanú sírva ismerte fel édesanyja holmiját.
Nem igaz – pattant fel Varga Györgyné, nekem is van közte egy ágyhuzatom.
Ne búsuljon, úgy sem fogja azt maga használni, vigasztalta a királyi ügyész.
Dietz Ferencz, a másik fiú hasonlóan vall s elpanaszolja, hogy a gyilkosság idején, mivek egy szétrobbant petróleumlámpa arczát összeégette, őt is elfogták gyilkosság gyanúja miatt.
A bizonyítási eljárás befejezésével az elnök felfüggesztette a tárgyalást, folytatást délután négy órára tűzte ki.

Vádbeszéd és itélet.

A délutáni tárgyaláson dr. Nagy Géza királyi alügyész mondotta el vádbeszédét. Dobos Fereczczel szemben semmikép nem látja bebizonyítottnak, hogy a gyilkosságban részt vett volna. Csak Varga Györgyné vallomásai szólnak ellene, de ez az asszony, aki kelepczében érzi magát, azon igyekezett mindvégig, hogy másokat is belekeverjen ebbe a bűnügyben. Vádja tehát nem érdemel hitelt.
Elejti ennélfogva a gyilkosság és ezzel párosult rablás vádját Dobos Fereczczel szemben és csupán lopás és hatóság ellen való erőszak miatt, kéri elítélni. Ezeket a bűntényeket a vizsgálóbíró előtt önként bevallotta, részben pedig bizonyítva vannak ellene. Varga Györgynével szemben gyilkosságért és ezzel párosult rablásban való bűnrészességért és ezzel párosult rablásban való bűnrészességért halálbüntetést kér kimondani.
Dr. Kenedi Géza, Varga Györgyné védelmére szólott ezután. Védencze felmentését kérte, miután nem mint felbujtó, sem mint tettes nem működött kézre a bűntényben.
Az elnök ezután a két vádlottat szólította a bíróság elé.
Elnök (Vargánéhoz): Hallotta, mivel vádolja az ügyész úr? Mit tud felhozni még a mentségére?
Nem tudok én semmit.
Hát maga, Dobos?
Ártatlan vagyok, egészen ártatlan. Azt kérem csak, számítsák be a vizsgálatot.
A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Fél kilencz órakor hirdette ki, Ronay elnök az ítéletet.
A törvényszék Varga Györgynét a gyilkosság és rablás bűntettében, mint tettestársat mondja ki bűnösnek a ezért tizenöt évi fegyházra ítélte. Dobos Fereczet a törvényszék a gyilkosság és rablás bűntette alól felmentette, de bűnösnek mondta ki a lopásban és a hatóság ellen való erőszak bűntettében. Az ítélet ő rá vonatkozó része harmadfélévi fegyházra szólott a vizsgálati fogsággal nyolcz hónapot kitöltöttnek vett a törvényszék.

Az elítéltek fellebbeztek.

megjegyzés:

Sajnos az ügy további menetéről nem találtam ezidáig több információt. Remélem a másodfokú tárgyalás menetéről, és a jogerős ítélet kihirdetéséről is előkerül valamiféle újságcikk. Talán megismerhetjük a bűnügy végkimenetelét, ami a kárvallottak hozzátartozói számára is megnyugvással végződött.
Kérem a bejegyzés olvasóit, amennyien érdemi információ van birtokukban az üggyel kapcsolatba, ha lehetséges osszák meg az olvasókkal, vagy küldjék el, és én azt közzéteszem a hírforrás eredetének megjelöléséve.
Előre is köszönöm, mindannyiunk nevében.

james 36

Adelmann házaspár 4

ORSZÁGOS HÍRLAP

Budapest, 1898-május-27. 9. oldal

Vádhatározat

Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
Adelmann József erzsébetfalvi fűszerkereskedő és neje gyilkosainak bűnperében tegnap hozta meg a vádhatározatot a pestvidéki királyi törvényszék. A vádhatározat a borzalmas gyilkossági ügy részleteit következőleg ismerteti:
A vizsgálat anyaga szerint Adelmann József és felesége erzsébetfalvi házából, melyben Adelmannéknak szatócsüzletük volt, 1897. évi szeptember hó 22-én reggel az utczai szoba ablakán keresztül sűrű füstgomoly tört elő. A házbeliek nyomban figyelmeztették rá a házmester leányát, Dienes Erzsébetet, aki előszólította édesapját s azzal együtt a lakásba igyekezett hatolni. A zajra többen összejöttek, az első szoba elzárt ajtaját benyomták; az előszoba és utczai szoba között levő ajtót szintén be kellett törni, mert azt is zárva találták. A hálószobában minden a legnagyobb rendetlenségben volt. A földön ruhafélék és ágyneműek égtek; az egyik feldűlt és összeroskadt ágyon Adelmann Józsefné feküdt holtan; a másik ágy alatt pedig véresen, összevagdalt fejjel hevert élettelenül Adelmann József.
A törvényszéki boncolás megállapította, hogy az Adelmann házaspár életét idegen kés oltotta ki. A férfin az orvosok tizenhat baltacsapással okozott sérülést találtak és agyrázkódással járó koponyacsont repedést állapítottak meg. Az asszony fején több sérülés volt, amelyek koponyahorpadást, agyroncsolást és koponyacsonttörést eredményeztek.
Az ölésre használt eszközök közül egy kurtanyelű véres balta az ágy mellet hevert. Asz ölés indító okának is megadták a magyarázatát a helyszínén észlelt körülmények. A boltban a kézipénztár üres volt; a hálószoba fiókos szekrényének tartalmát összehányva, a ruhás szekrényeket kiürítve találták, a tűzmentes pénzszekrény kulcslyukában pedig egy idegen kulcsot találtak beletörve.
Ezek szerint az Adelmann házaspárt azért ölték meg, hogy kifoszthassák.
Az ágynemű és a hálószoba padlója petróleummal volt leöntve, aminek kétségtelenül az volt a czélja, hogy a tettesek a büntettük nyomait az áldozatokkal együtt, elhamvasszák.
A nyomozás kezdetben az volt, hogy Diener László a házmester és ennek Sallai Pál nevű féltestvére a tettesek Krizsik Pál napszámossal, a rendesen Sallai Pállal szokott dolgozni. Adatok merültek fel ugyanis arra nézve, hogy a gyilkosság helyszínén talált balta a Sallai Pálé, egyes jelenségek pedig azt tették valószínűvé, hogy a tettesek valamelyikénél Adelmannék viszonyait ismerni kellett s így hárult a gynú Sallai féltestvérére, Dienesre. Gyanú alatt voltak még a kézreműködés és részesség dolgában Klug Geno’évn, Dienes Erzsébet, Láng András, Kaskó Mária és Lehoczki Mária, mint letartóztatott egyének hozzátartozói, továbbá Kacsinger Kálmán és Appler T., akik a megölt házaspár szatócsüzletében mint segédek voltak alkalmazva, de egy időközben felmerült körülmény valamennyit tisztázta a gyanú alól és egyúttal rávezet az igazi tettesek nyomára.
1897. évi október 4. –én ugyanis Szücs János és ágyasa, özv. Torcsik Istvánné, ennek leánya, Varga Györgyné, továbbá Vells Menyhért és Gólya Julianna, aki valamennyien együtt laktak, a rendőrségnél panaszt emeltek, hogy lakásukból több ruhaneműt elloptak. E panaszra Kulhanek Mihály rendőr-ellenőr szemlét tartott Szücs János lakásán, s ez alkalommal egy vaskos ládában nagymennyiségű fehérneműt látott, amit gyanúsnak talált. Őrizetbe alá vette és bevitte a kapitányság épületébe, ahol Koczay János detektív közreműködésével a fehérneműn talált betűkből megállapították, hogy a lefoglalt dolgok a meggyilkolt házaspáré voltak. Az Adelmann-féle ingóságok holszerzési módját Varga Györgyné és Vella Menyhért nem tudták igazolni, s így fogták őket gyanúba. Varga Györgyné a vizsgálat folyamán beismerő vallomást tett.
Vallomása szerint az Adelmann-házaspárt, Vella Menyhért s a tett idején velük lakó Dobos Ferecz ölték meg. Az eszme, hogy gyilkosság útján fognak pénzt szerezni, közös volt s az Adelmann-házaspárra ő irányította a czinkostársai figyelmét. Ő maga résztvett a gyilkosságban és a rablásban is. Abban is megállapodtak, hogy ha a gyilkosság Varga Györgyné révén tudódik ki, ez hárítsa a gyanút Dienes házmesterre és leányára, mint akik a meggyilkolt házaspárhoz bejáratosak voltak. Éjnek idején, - hamis kulccsal hatoltak be a kiszemelt áldozatok hálószobájába. Adelmanné meglátva őket, az ágyban fölkiáltott. A sikoltozásra Vella Menyhért hozzáugrott, torkonragadta és azzal fenyegetéssel némította el, hogy meggyilkolja, ha szólani mer, különben pedig nem lesz bántódása. Ezután ott hagyta és egy párnát dobott az arczára.
Dobos Ferenc Adelmann Józsefet támadta meg, aki éjjeli mécs világa mellett az ágy szélén üldögélt. Baltával ment neki és főbe ütötte. A beteg ember védte magát, de végre is Dobos csapásaitól az ágy alá zuhant.
E közben Vella Menyhért a boltból egy súlykörtét hozott elő és azzal ütött az Adelmanné fejére. Az áldozat egyet sóhajtott az ütés után; egyéb hangot nem adott. Úgy látszott, hogy meghalt, de ennek daczára Vella Menyhért elvette Dobos Ferenctől a baltát és több ütést mért vele Adelmannéra.
Ezután a rabláshoz fogtak.
Varga Györgynének ezt a beismerő vallomását megerősítik a vizsgálat egyéb adatai, s mindezeknél fogva a furfangos kiszámítással és hidegvérrel végrehajtott cselekmény a büntetőtörvénykönyv 278-ik szakaszában ütköző gyilkosság kettős bűntettét és a 334-dik szakaszban körülírt rablás bűntettét állapítja meg.


ORSZÁGOS HÍRLAP
Budapest, 1898-06-22. 9. oldal

Az erzsébetfalvai rablógyilkosság.
A múlt esztendő őszén vakmerő rablógyilkosságnak esett áldozatul Erzsébetfalván az öreg Adelmann-házaspár. Az elvetemült tetteseket sokáig hasztalan nyomozta a rendőrség és végtére is, a véletlen játszotta azokat kezére. Egy Varga Györgyné nevű asszony ugyanis panaszt tett a rendőrségnél, hogy ismeretlen tolvajok lakásába hatoltak, a szekrényeket feltörték s ruháit, pénzét elrabolták. A rendőrség elcsípte a tolvajt és az ennél talált ruhákban a meggyilkolt öreg Adelmanné elrabolt ruháit ismerte fel. A gyanú mindjárt Varga Györgynére irányult, kit hamarosan le is tartóztattak, a vele vadházasságban élő Vella Menyhérttel és egy Dobos Ferenc nevű ismert betörővel együtt. A kihallgatásnál eleintén, mindent tagadtak, Varga Györgyné azonban a vizsgálóbíró előtt töredelmes vallomást tett, elmondta apróról-apróra, hogy eszelték ki a szörnyű tervet, s hogy verték agyon fejszékkel a két szerencsétlen öreget. A szekrények kirablása után petróleummal öntötték le a bútorokat és tüzet gyújtottak, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha a két szerencsétlen tűzhalállal halt volna meg. Ez a tervük azonban nem sikerült, mert a szomszédok észrevették a keletkező tüzet s eloltották. A pestvidéki királyi törvényszék gyilkosság és rablás bűntette miatt helyezte vád alá a három gonosztevőt. Az egyik megfellebbezte a vádhatározatot, de azt a napokban a királyi ítélőtábla is helyben hagyta. Az érdekes végtárgyalás szeptember második hetében lesz.

A szabályok.....

....azért vannak, hogy megszegjük azokat?

Ez a fiatalember fittyet hány a hatósági jó tanácsnak, melyben figyelmeztetik a kerékpárost a reá leselkedő veszedelmekre. Persze ilyent én is tudtam, meg az összes srác a környéken. Nem
álltunk volna szóba egymással, ha még ez sem tudjuk.

Adelmann házaspár 3

Szerkesztés