Valami a tükörben..

Vannak esős képeim, de akkor dideregni kezdek. Ez a kettő pedig olyan nyár végi.

Pesterzsébet,.....

.....régi utca, régi ház.

Egy régi utca új és régi oldala napjainkban. A régi ház valamikori lakója, e kapun lépett ki, hogy elmenjen az iskoláig, volt amikor eljutott, de voltak napok amikor nem ért oda, csak mellé. Ezt onnan tudom, mivel nem egy könnyű dolog a suliba nyomni a padot mikor odakint süt a nap. A napfény meg elvakítja az ember szemét, aztán persze, hogy eltéved és nem találja a helyes utat. Milyen sokáig kellet magyaráznom Édesapámnak és még akkor sem értette. Alulról a második kép a régi ház helyét mutatja.

Üdv.....

Jó napot, Szevasztok és Üdvözletem mindenkinek!
Most csak ennyire tellett, szóval csak beköszöntem.
Azért később többre is futja majd az időmből.

Pesterzsébetiek harca.....

..... a falfirkák ellen.

Véleményem szerint, nem egy egyszerű dolog lesz ez a háború. A firkák mosását nappal végzik az arra illetékesek, és a látottak alapján igen nagy szorgalommal dolgoznak, hogy tisztára mosott falakat hagynak maguk után. Aztán jő az est, és a sötétségből előbújnak kezükben flakonnal, vödörben festékkel a teddy hengeres emberek. Reggelre ismét egy rakás munkát talál magának a tisztító brigád. A flakonosok egyenlőre élvezik ezt a játékot.  Amit Ők éjjel fújnak és kennek, azt mások nappal mossák, sikálják. Meddig? Gondolom amíg a hatóság valami nagyobb fogást nem produkál, talán akkor csökkenni fog a festett firkák száma. Én egy kissé pesszimista vagyok, bár ne legyen igazam. A vasúti árokban futó beton falat  viszont meg hagynám a fiúknak, hátha csak azért csinálják a firkálást, mert az illetékesek nem találnak a számukra semmi melót.

Reggel.....

.....hát élet ez?

Felkeltettek és egy papírt nyomtak a kezembe, mindenféle írások vannak rajta, de olyan szó, sör vagy konyak az nincs. Kenyér, tej meg felvágott az igen, de azok minek azt nem tudom.
Na majd nemsokára visszajövök és folytatom.

Hogy én minek néztem oda?

...... oly szép volt a látvány.

Na gondoljátok csak el, megláttam ezt a gyönyörűséget, és 50 év után (házasság) az mondta NEM! Azé nem, mert nem, utána meg azé nem, mert azé. Másnap aztán egyedül mentem sétálni és mivel valamit azé be kell venni, hát 2 lement. A tegnapra is kell gondolni, igaz?
A SÖR azért van oda írva, hogy Ti is tudjátok mi van a pohárban.

Sissy 2 tovább....

.....itt nem lehet lazsálni.

Volt egy időszak, mikor nem győztem nyomogatni a masinám gombjait. Az eredménye, hogy még most sem fejeztem be a válogatást és az utómunkálatokat. Egy darabig még szorgoskodhatok az építkezés képeivel. Lehet, hogy sohasem fogynak el.

Sissy 2 vas és.....

.....beton a gödörben.

Na most egy pár darab kép, a tavalyi munkák felvételeiből. A meló gyorsan ment, sok beton fogyott, és a szorgoskodó emberek nem fáztak az biztos. A második képen látható, hogy a betonvasól nem lesz hiány.

Ez régen volt.....

.....de jó látni.

Mielőtt valaki még leírná, hogy egy lusta manus vagyok, gyorsan felteszek valami szép képet. Imádok hasonlókat nézegetni, na meg a kertvendéglőket.

Ha jókor fúj a szél.....

.....talán a kép is jobb lesz.

A fotózás titkai, és amiről előre nem tudhatunk. Ez a fotó nem a reklám céljából készült. Én csak a darut akartam lefotózni, dokumentálni az építkezés egy fázisát, be is állítottam mindent amit jónak gondoltam a zászlók csüngve pihentek. Na akkor nyomom a gombot, mondtam magamnak és nyomi közben libben a három zászló egy kis szél fuvallat hatására. Többen is mondták jó a kép én pedig bölcsen hallgattam. Most megosztom veletek a titkot milyen nagy is az én tudásom. (ha pont akkor, egy kis szellő támad) Hogy lemaradt a zászló csücske, az a szél hibája.

Néha tekintsünk feljebb.....

......talán szépet látunk.

Mikor a feleségemnek megmutattam e képeket, és azon óhajomnak adtam hangot, hogy lehetne nekünk is valami hasonló. Erre mit gondoltok milyen választ kaptam? Jó ötlet, jött a válasz és eléggé nagy bohóc vagy, állj néha ki a balkonra, bizonyára lesznek érdeklődők csak a siker nem biztos. De, ha akarom lehetek mákvirág is.

Vasak, drótok meg egy mozdony......

..... zöld meg sehol.

A vasak szövevényét az emberek tervezték, az alkotások látványosak, egy kicsike zöld fűszál mégis el kelne, még akkor is ha valakik szerint nem odavaló. A híd alatt van, de az csupa gaz.

Csak egy kép.....

.....de milyen csinos a Nő!

Szóval, Ti is elbuktatok a vizsgán akárcsak én.
A visszapillantó tükröt kell nézni, nem a Nőt.
A pótvizsgán sem volt szerencsém, az még jobb Nő volt.

Jó reggelt.....

.....Erzsébet összes lakójának!

Még azoknak is, akik ma születnek.

Kertvendéglő.....

.....hol a krigli?

Itt valami nem stimmel, alig van vendég, és sehol egy krigli. (amibe, söröt szoktak tenni) Mindenki vár, de mire? Megvan oldva a rejtély általam! Defektet kapott a söröskocsi.

Pesterzsébeti hal.....

..... vagy valami olyasmi.

Az előzőben sok volt a betű, és semmi szín.
Most miután evett a hal, gondolom eléggé lenyugodott és nemfog támadni, így hát lefotóztam. Békésen tűrte a dolgot és amint látszik, még egy mosolyt is eleresztett.

Pesterzsébet körül.....

.....akár lóháton is ülhetnénk.

Ez egy jó kis feladat volt, illetve érdekes.
Az alábbiakat olvasva, gondolatban körbeutaztam erzsébetet és csak az emlékezetembe szereplő térképet vettem igénybe. Nem is volt annyira egyszerű a dolog, mint ahogyan azt én elképzeltem. A ritkábban látott helyek, és azok képeinek felidézése néha hosszabb időt vett igénybe mint azt elképzeltem.
Próbálják ki a játékos kedvűek, és a kiváncsiak, hogy milyen is gondolatba a határ mentén sétálni.

1987.
A XX. kerület határvonala: A határvonal a XXI., a IX. és a XX. kerület
Soroksári-Duna-ág elméleti középpontjában lévő hármas határpontjától keleti
irányba keresztezve a Budapest-Kunszentmiklós vasútvonalat és a Budapest-
Ráckeve HÉV-vonalat a Határ úton halad a Határ út-Nagykőrösi út találkozási
pontjáig. Itt délkeleti irányba fordul és a Nagykőrösi úton halad Kispest,
Méta utca, a Szentlőrinci út és a Nagykőrösi út kereszteződéséig, majd a
Szentlőrinci út déli vonalán a Köves útig. A Köves út nyugati oldalán halad a
soroksári Alsó határút, Köves út találkozási pontjáig. Itt délnyugatra fordul
és Budapest Ferencváros-Soroksár összekötő vasútvonal kisajátítási vonalán
halad az erzsébeti temető északi sarkáig. Továbbhalad a Temetősor menti
temetőfalon, megkerüli a temetőt, északnyugati irányban eléri a Könyves utcát,
keresztezi a MÁV-pályatestet, a Török utca-Alsó határút találkozási pontjánál
északkeletre fordulva eléri a Vágóhíd utcát. A Vágóhíd utcán halad a Bólyai
János utcáig, a Bólyai János utcán eléri a szervizutat, keresztezi a
papírgyári iparvágányt, s a gyár nyugati oldalán haladva elér a Barkó utcáig.
A határvonal itt keresztezi a Helsinki utat, a HÉV-pályát, az E5-ös főutat és
a MÁV-vasútvonal rézsűjének felső vonalán visszafordul déli irányba és a
vasút feletti hidat megkerülve a 184099 hrsz-nál nyugati irányba halad a
196605. külterületi mezőgazdasági tábla és a 170187/10. agyaggödör közös
határvonalán. A 196600 hrsz.-nál eléri a Vízisport utcát, kiér a
Soroksári-Duna-ág partjára, eléri a Duna középvonalát, ezen északi irányba
haladva eléri a kiindulási pontot.

A 4-es számú unoka.....

.....mivel sokan vannak, praktikus a számozás.De azért a nevét is tudjuk, ő a Máté, rövidítve Matek ez ugyan egy betűvel több, de mi várható egy ilyen nagypapától mint én? A jó pap az holtig tanul, de a nagyfaternak sem könnyű.
Papa, itt nem lehet csónakázni.
Miért?
Mert kemény a víz!
Hogy miket kell megtanulnom vénségemre?

Fuvarosok 4.....

.....azok a csodás Dreher sörös lovak.

Nekem, mint teljesen naiv embernek csak kedvenceim voltak a sok lófajtát illetően. Nálam nem játszott szerepet a vérvonal és fajtatisztaság mivel fogalmam se volt arról, hogy annak valamiféle jelentősége is lenne. Kis gyerekként három csoportot különböztettem meg. Első csoportba a pónilovak tartoztak, kik vásári alkalmakkor vagy a szüleink társaságában folytatott állatkerti sétáink alkalmával fel ültettek egy kis szekérre, amit a pónik húztak és több gyerek társaságában a tulaj által megszabott tarifa ellenében, amit a szüleink finanszíroztak, tettünk egy kört a kijelölt útvonalon.
A második csoportba a versenylovakat soroltam, de ez sem keltette fel különösebben az érdeklődésemet, csupán annyit tudtam róluk, hogy az öreg Deutsch bácsi vette nekik a zabot minden alkalomkor, amikor csak pénzhez jutott. (Ez, a fogadáson elvesztett összegre vonatkozott.) Szegény Deutsch néni, ezt nem nagyon díjazta, volt is aztán csete-paté minden feleslegesen befizetett adag abrak után. Azt viszont a javára kell írnom, hogy takarékos ember lévén és a felesége kiengesztelése céljából leszokott a szivarozásról. Bár ne tette volna. Miután az utolsó szivarja kb. a fele hosszúságánál kialudt, megfogadta, hogy azt többet nem gyújtja meg. Azt viszont elfelejtette közölni velünk, hogy hátralévő életében az utolsó fél szivarját emlékként megőrzi. Miután már hetek óta a szája sarkában fityegett a kialudt fél „Csongor”, ami iszonyatos bűzzel terítette be a környezetét, megkértük a szivarvég eltemetésére. Nehezen, de beadta a derekát és azóta,az ott lakók áldása övez minket, és a levegő is tisztább arrafelé már 50 éve.Volt aztán olyan besorolás, hogy „lovak”, de semmi több, és mint afféle kisgyerek egy darabig csak lócitrom gyárnak neveztem őket.
Aztán cseperedtem, növekedtem és lassan, de felfedeztem azokat a csodálatos Dreher lovakat. Azt nem tudtam, hogy miféle íze zamata van annak a nedűnek, amit a rakterükön hordoztak fahordókban, de idővel azt is kiderítettem, mivel imádtam titkokat felfedezni. Azt hiszem egy pofon volt a titok nyitjának ára. A lónál maradva, megemlíteném, erős csontozatukat, melyre 2-300 kilónál is több izom rakodott, mint a többi lovakra. A híres kőbányai Dreher sörös lovak, puszta megjelenésükkel ámulatba ejtették az embert. A lovak nyugalma talán erejükben rejlett, ami a tekintetükben is tükröződött. ( több tonna teherrel is megbirkóztak) A mellékelt fotón, teli sörös hordóval megrakott kocsi indulásának első mozdulatai látszódnak. A kocsis, és a lovak magabiztossága oly meggyőző, hogy az felér egy csodával. Gyerekkorom ámulata a mai napig él bennem. Néha ülhettem a bakon is, mivel könyörgéseim némely alkalommal meghallgatásra találtak a kocsis személyében. A kocsisok igen nagy tisztelettel és szeretettel viseltettek az állataik iránt, mindig volt náluk zabostarisznya, és itató vödör. Nem szenvedtek semmiben hiányt a lovak, hiszen a kocsis és annak családja, mindennapi kenyerét kellet biztosítani. Társak voltak.

Bánat.....

...... ?
Emberek, én teljesen magam alatt vagyok! Mikor fogok én ilyen szépet festeni?
Szóval akkó én sohasenemleszek művész? Csak Ők.

Fuvarosok 3.....

.....de mi van a kocsin?
Ezt a képet a blog egy kedves olvasója Zsolt ajándékozta a számunkra. Mivel kevés hasonló eredeti erzsébeti kép maradt meg az utókornak, már nem is mertem arra gondolni, hogy van még ilyen. Köszönöm a blog olvasók és a magam nevében ezt a ritkaságot, ami mindnyájunk számára örömet szerzett. Ha valaki még azt is megmondaná, melyik utca sarkán megy a kocsi, és írna egy vagy két sort a bakon üllő emberekről, már ha van olyan aki ismerte Őket.

Fuvarosok 2.....

.....remélem akadnak még emlékezők?

Remélem egyszer egy igazi fuvaros család tagja, ír valami igazi jó történetet a lovak és a fuvaros mesterség rejtelmeiről. Én csak kevés ismerettel rendelkezem, illetve semmilyennel, és lóhátán is csak egyszer ültem, (próbáltam) pedig Dréher ló volt az illető, nagy széles farú és nyugodt szolid jószág, de én akkor is lepottyantam róla. Gondoljátok csak el mekkora tehetséggel rendelkeztem a lovaglás tudományához. Viszont a lovak iránti csodálatom nem szenvedett csorbát, csak éppen tartom a 3 méter távolságot. Többször nem is próbálkoztam a dologgal, de csendes utcákon néha hajtottam őket, és igencsak peckesen ültem a bakon, magasan fogva a vezetőszárat hadd lássa a többi srác, "ki vagyok én." Mikor aztán egyszer csak felnőttek lettünk, elmeséltem a lóról pottyanásom történetét, és jót kacagtunk rajta, a tekintélyem megmaradt, mivel lovat csak tisztes távolból láttak eddigi életük során a valamikori srácok

Fuvarosok.....

.....és a régen volt hagyományokból egy darabka.
A fuvarosok a hagyományaikat őrizték, szokásaikat következetesen betartották.
A pálinkát egy húzásra, a bort ízlelgetve, koccintgatva, na és persze a sört koccintás nélkül, korsóból itták. Így ment ez a dolgos hétköznapokon a munka után, mielőtt a lovakat a hámból kifogták Vasárnap aztán felöltőt öltöttek, némelyek még csizmát is húztak és elmentek a templomba, hogy köszönetet mondjanak az Úrnak.De a templom után hazafelé minden út a kocsma előtt vezetett. Ősi szokás szerint minden szerződés az Úrral csak akkor érvényes, ha a poharat az ég felé emelve kérjük a segítségét. Ezt minden alkalommal igyekeztek nagy buzgalommal betartani. Hát igen, akkoriba még vallásos népek voltak a sváb legények.

Ha valakinek valami hasonló fotója van a fiókban, szekér vagy kocsi elé fogott lovakkal és nélkülözhető a számára, kérem juttassa el nekem mert van még mondanivalóm a témával kapcsolatban. Előre is köszönöm.
Sajnos az első kép, tükörképe az eredetinek. Majd kijavítom.

zetipapa@gmail.com

Kiegészítés.....

.....és

A darabáru raktár sínek felőli oldala a rámpával, innen történt a vagonok be és kirakása.

A darabáru raktár rámpával és az udvar, a szállítandó áruk felvétele és kiadása, valamint a kocsik rakodása számára. Amennyiben nagyobb áruforgalmat bonyolított az állomás, természetesen a várakozási időt is itt töltötték.
Lehet, hogy szakmailag valami hibádzik, minden hiba közlését, vagy a téma kiegészítését nagyon megköszönném.

Pesterzsébet Felső, csalóka kép.....

..... azt hihetnénk újraindult a teherforgalom?

Több mint egy évtizede már,
hogy tehervonat indult utolsó útjára a HÉV vonalán 1966. évben.
Ez egy régi hír, de én eddig nem olvastam.
Az 1960-as évek elején a HÉV állomások teherpályaudvari részlegeinek a végét jelentette, hogy megszüntették a darabáruk forgalmát, és a poggyászkocsikat átalakították, más feladatot jelölve ki a számukra. A Fővárosi autóbuszgarázsok és autóbuszok számára szükséges gázolajat, a villamosvasúti, kis tengelytávú, folyékony áru szállítására is alkalmas vagonokkal oldották meg. A teherforgalomnak több mint a felét, öt teherforgalomra alkalmas HÉV állomáson; Pesterzsébet-Felsőn, Filatorigát, Török-őr, Szigetszentmiklós és Szentendrén rendezték és forgalmazták. Az 1960-as évben a HÉV meglévő hálózatához 62 iparvágány csatlakozott.

A fenti hír olvasása kapcsán úgy éreztem, hogy valamiféle nosztalgikus gondolatok kezdtek megfogalmazódni a fejemben. Lehet, hogy a régen történt események furcsának tűnnek az ifjabbak, számára, de én mégis leírom, mivel oly élénken zúdulnak rám az események emlékei, hogy még a hangok és zörejeket is hallani vélem. A fent leírtak kapcsán, fotós túráim alkalmával kissé szomorkás hangulatban szoktam kattintatni a masinámat Pesterzsébet-Felsőn. Régen mindig szerettem nézegetni az emberek nyüzsgését, a vonatok mozgását, az ütközők hangos csattanását és még mindenféle zajokat, amik a vagonok be vagy kirakodásával és az állomás hangjaival voltak kapcsolatban. Főleg a múltbeli idők hangjai volta nagy hatással rám, amikor még lovas kocsikkal bonyolították az áruszállítást. A rámpánál, nagy két lovas kocsi állt, a lovak nyakába zabostarisznya, melyből a nagy testű állatok békésen ropogtatták napi abrakjukat. Közben a lovak gazdája és segédje, a kocsi rakományának elhelyezésével foglalatoskodott. Izzadva, néha káromkodva rakták a ládák, zsákok sokaságát nagy gondossággal, hogy azok majd a zötyögős utakon, a helyükön maradjanak és ne szenvedjenek semmiféle kárt az utazásuk során. Már nem is nagyon emlékszem arra a sok áru féleségre, amiket azokban az időkben szállítottak, de a békés kíváncsiskodó utasokra emlékszem, kik a „személyre” várva a még maradék idejüket a látottaknak szentelték. Akkoriban még a SOKOL rádió sem létezett, és a figyelmüket nem terelte el semmi a helyben történtekről. Egy-egy lovas kocsi indulása mindig eseménynek számított, főleg olykor, mikor nagyobb súlyú rakománnyal volt a kocsi megrakva. Ilyen esetekben bizony néha az ostor is előkerült és csattogott a kocsis hangulata és vérmérséklete szerint. Miután a kerekek megmozdultak, utána már szinte könnyedén, erőlködés nélkül, nyugodt és kiegyensúlyozott tempóval húzták a lovak a megrakott kocsit. Nem volt lassú ez a tempó, de még sem hasonlítható a mai napok rohanó világához. Mindenki elvégezte a dolgát, mindenki odaért ahová menni szándékozott, és nem ismerték a „xanaxot”. A fuvarosok bíztak a lovaikban, hogy elhúzzák terhüket a célig, és közben megállnak vezényszó nélkül, kedvenc korcsmájuknál egy fröccsre. Akár aludhattak is addig. A lovak tudták a dolgukat és a korcsmát is ismerték. Megszívelendő jó tanács volt akkoriban, hogy ha ismeretlen vidéken jársz, csak oly korcsmába térj be, ami előtt fuvaros kocsiját találod. Ismert volt, hogy ha a kocsis valahol rossz bort ivott, oda nem ment többet, és ezt el is híresztelte. Szóval ma azt mondanánk, valódi reklám egy fuvaros kocsiját, korcsma előtt látni.
Esküszöm, ha újra látok ilyent, bemegyek és iszok majd egy nagyfröccsöt, mindenki egészségére.

XBox .....

.....küzdöttünk.

Múmia, haverok meg ez az De jó volt!!! Ááááá!:D Tegnap átjött a Honti Dani meg a Lugosi. Főleg XBoxoztunk, de voltunk kinn jópár órát Amerikai focizni is. Nagyon jó volt. Sokat játszottunk az UT3-mal is. De jó volt:D Sajnos csak két kontroller jutott 3 emberre, de azért megvoltunk. Volt még HALOzás is, meg mirror's edge, ez-az meg a MADDEN 09. Na írnék róla pár szót. Ez a játék annak való aki szeretei, érti, és foglalkozik az amerikai focival.Én értem, biztos jó hogy a sok emberke ott ugrál, néha rettenetes animációval elveszik egymástól a labdát, a Gergő üvöltözik, hogy hurrá, interception... De engem nem hat meg különösebben. Szóval akinek tetszik nézze meg, játszon vele, de nekem nem jött be az biztos.

Graffitis panasz.....

a kép csak illusztráció, nem kapcsolódik közvetlenül a cikkhez!

..... kellet ez, mexikói yardok?

Festékfújkálókat fújtak be festékkel rendőrök Mexikóban, ami nagyon nem tetszett a vandáloknak.
A 14 és 16 év közötti négy ifjút tetten érték graffitizés közben, őrizetbe vették, aztán befestették hajukat, nadrágjukat - fartájon -, cipőjüket. A felháborodott kamaszok egy emberjogi bizottsághoz mentek panaszkodni, bizonyítékul fotókat vittek befestett önmagukról.
A hivatalos panasz eredményeként több rendőrt felfüggesztettek állásából, míg kivizsgálják az ügyet - adta hírül az AP amerikai hírügynökség.

...most nevessek, vagy sírjak?

Sissy 2, a földmunkák.....

A munka gödör kiásásának 2008-03-20. napon történt eseményeiről készült fotók.
A parkolóból készült képen jól látható, milyen kopár még az építkezés területe.
További képek az albumban.

Graffiti ellen.....

..... néha eredményes a harc.

Graffitiseket fogtak Hatvanban
MTI 2009. január 16., péntek 10:52
Egy személyvagont firkált össze az a két graffitis, akit péntekre virradóra tetten ért a hatvani vasútállomáson a rendőrség, közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A két fiatalembernél megtalálták a festékszóró flakonokat is, amelyek tartalmával mintegy 15 négyzetméternyi felületen festették ki egy vagon egyik oldalát, mondta Soltész Bálint.
A rendőrségre éjjel kettőkor érkezett a bejelentés a graffitisek tevékenységéről. A hatvani rendőrkapitányság járőrei a helyszínre érkezve a vasútállomás területén elfogtak, majd a kapitányságra előállítottak két fiatalt. A 18 éves gödi és a 19 éves budapesti fiatalember ellen rongálás miatt indított büntetőeljárást a hatvani rendőrkapitányság.

Sajnos semmi képanyag.
Az itt közölt két kép, semmilyen összefüggésben nincs a közölt hírrel, csupán szemléltetés céljából láthatóak. Így szeretném bemutatni, hogy esztétikailag semmi kárt nem szenvednénk a pingálások hiánya miatt.