2008. december 31., szerda

Falak nélkül.....


.....mire fessenek?
Csóró bantuk, kiknek a dzsungel a falak nélküli otthonuk. Szeretnek díszitgetni, festegetni, kenegetni szóval graffitizni vágynának, de a falak hiánya arra kényszeríti őket, hogy egymásra kenjék azt a drága festéket. A Nagy-Kuruzsló-Varázsló már kigondolta, hogy építenek egy falat, de a Még-Kuruzslóbb-Nagyobb-Főnök szerint, az agyag falat elmossa az eső és akkor kárba vész a festék. Ezután a Vének Tanácsa megállapította, hogy ez egy igen bölcs mondás, ezért minden maradjon a régiben, de ezután nevezzék hagyománynak, esetleg tradíciónak, vagy ki hogyan akarja, csak most már menjünk és igyunk valamit, mert igen meleg van.
Hát, Afrikában vagyunk, vagy nem? Ottan pedig igen melegek szoktak lenni
.

2008. december 30., kedd

Ki a bűnös? II.



Én megmondtam, rossz vége lesz annak ha megkíméljük a bal kezét. Íme a bizonyíték, feltalálta a tüzet és kikotorta az elszenesedett fadarabot majd elkezdett azzal rajzolni a falra. Faszenet kent arra a szép tiszta sziklafalra. De ráfagyott a nagyokos, elfeledkezett az ujjlenyomatról. Elkapjuk őket az biztos , csak megvárjuk a helyszínelőket, a bizonyítékok miatt. Ha ráértünk 12.000 évet akkor már ez a kis idő nem számít. Csak az érthetetlen a számomra, hogy a rendőrség miért volt tehetetlen és eredménytelen ilyen hosszú ideg? 

De, ki fogja lemosni a falat?

Csók a falon.....


.... meg egy Trabant.
Aki festette annak az lehetett a célja, hogy a szép új falon az építész figyelmébe ajánlva müvét, bosszantsa azt. Mert ez a berlini fal történetéhez kapcsolható. Mi alkalmasabb dolog lehetett volna a figyelem felkeltés céljára, egy abszurd világban mint a graffiti. A fal lebontása után a kép megmaradt mementónak. Gondoljátok mennyire el voltak kényeztetve a berlini graffitisek, hiszen olyan hosszú festhető falat sehol nem találtak volna a föld nevű golobison. Könnyü volt nekik sokat alkotni mert graffitivel szebb volt az a baromi ronda, hosszú, szürke, beton fal mint anélkül. Nem volt nehéz a rangsorban a második helyre küzdeni magukat New York után, ami a graffitik számát illeti. kb. az 1970-es években kezdték. (a mai rangsort nem tudom)
lyen csókot nem csak Eric, de Janibá is kapott, és
mivel nem maradtunk ki a jóból, irigységre semmi okunk.


2008. december 27., szombat

Mozaik a falon.....


.....az arrajárók örömére.
Cicó ez évben egy kerítés falára készített szép mozaik képpel is kirukkolt, hogy bizonyítsa rátermettségét, a törött csempe nem akadálya annak, hogy jó és szép kép készüljön belőle. Az arra járók bizonyára örömmel nézegették amint Cicó keveri a masszát, tördeli a csempét és a mozaik darabjait a helyére illeszti. Gondolom volt közönsége e látványos munkának, és rengeteg kérdés kapott nem győzve a válaszokat adni, de az is lehet, hogy rengeteg hasznos tanácsot kapott miképpen is kell az ilyen dolgokat elkészíteni. Mert itt kérem, mindenki ért mindenhez!
Ez egy valódi Fal-Art ahogy az látható. Egy szép udvar belső terének színvonalát igen csak emelné egy ilyen, vagy hasonló mozaik kép. Sörözgetés közben elnézegetném.

2008. december 22., hétfő

Ki a bűnös?


Kérdezték sokan.
A képet nézve egyből megvilágosodott az agyam, hogy ki bűnös graffiti ügyben. Az a hülye ősember, az! Mielőtt feltalálta a kőbaltát már ismerhette a sprayt, mert össze, meg vissza fújkálta a barlang falát. Kitől kapta? (vagy ez a bizonyíték, hogy jártak itt a földön kívüliek?) Adtam volna neki, ha én vagyok a Horda-Vezír, ha nincs még a kőbalta feltalálva, akkor a bunkóval, odaszorítani a kezét a sziklához aztán bummmm rá egy nagyot. Aztán a másik kezét is, mert amikor feltalálja a tűzet képes még és kikap belőle egy elszenesedett fadarabot és azzal kezdi megint a firkálást bal kézzel. Ha meg már feltalálta a tüzet, akkor abba nyomni a kezeit a mamut oldalas mellé. Lenne itt rend még most is, meg egy csomó fogyatékos ember az biztos. De mikor lesz vége a firkálásnak? 
.
- Graffitit a British Múzeumba.

A brit street art művész, Banksy, aki többször is belopta alkotásait a British Múzeumba, gerilla akciói miatt olyannyira felkapott lett, hogy egyik képe a Sotheby's aukciós ház februári árverésén több, mint százezer fontért kelt el. Christina Aguilera és Kate Moss is büszkélkedhet egy-egy eredeti Banksyvel, nem csoda hát, hogy Bristolban, Banksy szülővárosában vakolattal együtt kezdték lopni a művész kézjegyével fémjelzett falfirkákat. A városvezetés először tehetetlenül szemlélte a jelenséget, aztán egy gyors határozattal védelem alá helyezték Banksy falfestményeit. A határozat egy, a városháza által kiirt internetes szavazás után született, ahol a szavazók 97 százaléka egyetértett azzal, hogy a művész munkái értékesek, szórakoztatóak és megszépítik a várost.

Én csak szemlélője vagyok e témának és ha valami eszembe jut, akkor írok egy két sort a látottakról, hogy mi az ami tetszik, és mi az ami nem. Vannak kételyeim, de a tuti az, hogy az ŐSEMBER a hibás semmi kétség. Ő kezdte!

Cicó a kreatív



Megfesti, azután meg összetöri? És milyen szexis a töredezett nő! Bár én törtem volna darabokra egy ilyen jó NŐ szívét. Ekkora szerencsém soha nem volt. Mivel sima ránézésre Art a kép, és még a falra is akasztható, hát akkor Fal-Art. Érdemes odafigyelni a Nőre, ötletes és izgalmas alkotások létrehozója. Mivel Cicó alkotásainak nézegetését nem tartom unalmas tevékenységnek, és hogy több alkalommal részem legyen e dologba, úgy gondoltam létesítek egy albumot és közzéteszem. Az alkotó hozzájárulását adta a dologhoz. A fotók formátumát a magam kedvére alakítom, de az alkotás eredeti marad. Ez azt jelenti, hogy állandóan növekedni fog a képek száma, mindig akad majd olyan amit még nem láttunk. Sőt, néha írom majd szokásos szövegeimet és kommentjeimet, remélem nem lő senki rám és nyugodtan alhatok, mert nem idegesítek senkit.
A fotó album: "Cicó a kreatív" címet viseli, csak rá kell kattintani.

2008. december 21., vasárnap

Kátránygyár Pesterzsébet




Posnansky és Strelitz r.t gyártelep Horthy Miklós út 63. 
alapíttatott 1868-ban.
A gyár 1893-ban épült, tehát akkor, amikor Pesterzsébet jóformán lakatlan pusztaság volt. A vállalatot Rosenstein Károly igazgató vezeti. A mintaszerű organizáció, az uralkodó rend, tisztaság, szigorú, de igazságos munkafegyelem és az üzleti eredmények mind az ő legszemélyesebb érdemei a gyár kitűnő tűzoltóságát szintén ő szervezte meg. Aszfalt és kátránytermékeket, fedéllemezeket, szigetelő lemezeket, autózsírt, kocsikenőcsöt, vaslakkot s még sok más cikket gyárt, műszaki osztálya útépítések, aszfaltozások, tetőfedések, stb. munkák kivitelezésével foglakozik. 
Számos specialitása van. Így a Permanit bőrfedéllemez, ólombetétes szigetelő lemez, páncéllemez, Solan hygienikus padlóburkoló, Isolor szigetelőlemez, műtuffkő idomdarabok stb. A cég a háború előtt élénk export üzletet bonyolított le. Saját iparvágánya, erőtelepe, kátrány és gyanta desztillációs készüléke, modern gépi felszerelése van s hazánk szükségletének, sokszorosát tudná gyártani. Munkáslétszáma a háború előtti létszám egyharmadára csökkent. Azelőtt     Wienben és Witkovitzban testvérvállalatai voltak. 1934-ben lett részvénytársaság. Amíg a városnak nem volt tűzoltósága, addig a tűzoltást a gyár saját embereivel végezte, mely nemcsak a gyártelep tűzbiztonságát szolgálja, hanem külső tűzeseteknél is már több ízben derekasan megállta a helyét."
A gyár történetét 1936 évi leírásokból böngésztem és ástam ki. A fotó mely ritkaságnak számít egy szorgalmas gyűjtő, Kolozs Gyula gyűjteményéből származik, ki szintén ásogat és néha igen becses dolgokra lel amit a példa is bizonyít. Köszönet, hogy a rendelkezésemre bocsájtotta és így a nyilvánosság részére is megtekinthetővé válhatott a kép sokunk örömére.


  Gellért fürdő medencéinek szigetelése
 A nagy medence 3 réteges aszfaltszigetelését, az összes teraszok ólomlemezes szigetelését a Posnanszky és Strelitz aszfalt-, fedéllemez- és kátránygyár készítette.

- Rosenstein Károly a gyár igazgatója. 

"Előbb a witkovitzi gyárban teljesített szolgálatot, majd Pestszenterzsébetre helyezték az itteni gyár építésekor és most a helybéli gyár igazgatója. A Pestszenterzsébeti Takarékpénztár alelnöke, nagy része van a tűzoltó testület fejlesztésében, annak hosszú ideig parancsnoka volt, most tb. Parancsnoka. 
E téren kifejtett 25 éves munkásságáért érdemkereszttel tüntették ki. 
A Gyosz. helyi csoportjának elnöke, városi képviselő." 
(Pesterzsébet lakosai 1936)

kiegészítés: az iparvágány átadása











.

2008. december 20., szombat

Graffiti mint a városi kutúra része.

Helsinki feladta szigorú graffitiellenes politikáját.
December 20, 2008. A városi tanács erről közzétett szombati nyilatkozata szerint a jövőben nem számítanak illegálisnak a "város épületeinek falára felvitt graffitik és más műalkotások", ha az épület tulajdonosa is elfogadja azt. Különbségtételt javasol a "festészet" és a "spontán firkálás" között. A városvezetés szerint a graffiti a városi kutúra része, és "a graffitifestmények olyan helyre valók, ahol a lehető legnagyobb közönség látja azokat". A finn főváros az elmúlt években a leggraffitiellenesebb európai városok közé tartozott a zéró tolerancia jegyében. A graffiti minden formáját a lehető leghamarabb eltávolították. Egy éve azonban látszott, hogy a szűkülő anyagi lehetőségek miatt nem lehet fenntartani sokáig a költséges graffitiellenes irányvonalat.

Miket olvas az ember fia. Különben nem is csodálkozom e hír kapcsán, hát a festék adójának a bevételét arra pocsékolni, hogy állandóan lemossuk a falat, nem egy hasznot hozó tevékenység.

2008. december 19., péntek

Ma olvastuk

Elfogtak a fővárosban egy falfirkáló fiatalt, aki eddig 64 graffitis rongálást ismert el. A rendőrségen belül külön nyomozócsoport alakult a hasonló bűncselekmények felderítésére, és a jövőben egy civil kezdeményezéssel is megpróbálják csökkenteni a falfirkálások számát.

Graffiti és Pesterzsébet

A nagy agyú firkász azt gondolja, hogy ettől okosodnak a gyerekek?
Esetleg most jobban alszik éjszakánként, mert oda firkált?

Kíváncsi lennék az "alkotó" mivel magyarázná tettét?



2008. március 20-án Képviselő-testületünk ülést tartott

Pesterzsébeti Önkormányzat
2008 március 20-án tartotta Képviselő-testületünk soron következő ülését.
Az alábbiakban ennek legfontosabb döntéseiről adunk tájékoztatót.

Képviselő-testületünk megtárgyalta Gál Szabolcs képviselő úr önálló indítványát, amelyben a falírkák (graffiti) elleni fellépést szorgalmazta. A Képviselő-testület tagjai hosszasan beszélgettek a jelenségről és hogy milyen módszerrel lehetne ellene eredményesen fellépni. Végül elfogadták az erről szóló rendeletet. Lényege, hogy a graffiti felfestése szabálysértés, amely 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Talán az önkormányzati okosok a vasúti árokban futó beton falat, szabad használatú területté nyilváníthatták volna a graffitisek számára.
Néha egészen ötletes alkotások láthatóak ott. A szabadtéri tárlat látványosnak mondható, mivel pedig nem szed senki belépőt, így egy olcsó hely. A környezet állapota viszont kiábrándító, mivel az átjáró hídjairól ledobált és az ott közlekedő vonatok ablakain át kidobált flakonok, üvegek és szemét nem éppen szép látvány.
Ezért a hely alkalmas egy ilyen funkció ellátására és talán a jövőben kevesebben vállalnák a 30 ezres büntetésnek. esetleges kockázatát. Amennyiben sikerül megtalálni valakit.

idézet:
Szóval a lényeg, teljesen mindegy ki mit gondol, ezt a kultúrát nem lehet megállítani pénzbírsággal, sem kerítésekkel, a kéz levágás se jó megoldás, ki fizetné a sok rokkant nyugdíjast? A kutyás őrökkel felszerelt sereg sem lesz akadály. mert mindig akad majd egy valaki, aki úgy gondolja őt nem kapják el, pingál a falra valamit és Ő a király. De amikor majd felnőnek és az ő tulajdonukat éri a festék, akkor nekik lesz a legnagyobb hangjuk, és követelni fogják a halálbüntetés bevezetését a graffitisek ellen, kézlevágással egyebe kötve.

De, meddig firkáltok még emberek?


2008. december 15., hétfő

Pflum mozi és táncterem


A Pllum mozi és táncterem belső képe, itt láttunk egy-két jó filmet annak idején, na meg rosszat is, de sajnos a tánc az kimaradt. Ennyivel szegényebb lett az életem, pedig nagyon szerettem volna ha most mesélhetnék az akkori élményeimről.
Jó nagyokat mondanék, hogy milyen nagyon szépek és okosak voltak azok a lányok akkor, és milyen sokan szerettek volna velem táncolni és az én társaságomhoz tartozni.

2008. december 12., péntek

Pesterzsébet, Harisnyagyár II




A mai látkép.
Ami a mai viszonyokat illeti, ami a gyár fizikai értelemben vett létezését jelentené az, hogy minden nyomnak, nyoma veszett, ami a Harisnyagyár volt épületét vagy annak részeit jelezné. Egy közismert fotó azért akad, ami összehasonlításul szolgálhat a mai látképpel. A környezet szebb és gazdagabb lett, látványos nagy épületek emelkednek a valamikori nagy hagyományokkal rendelkező, de mára a fotón már kicsinyek látszó létesítmény helyén. Egy pár szóval megemlékeztünk a létrehozó személyéről, kinek üzeme valamikor munkát és megélhetést biztosított sok itt élő embernek. Én már azt sem tudom, miképpen nevezték el a gyárat az államosítás után. Csak simán „Harisnyagyár” volt a neve? Jó lenne, ha valaki emlékezne az akkori nevére, és egy pár szóval megemlékezne a már államosított Harisnyagyár történetéről. Bizonyára megritkulhattak az ott dolgozott emberek sorai, és fogynak a még mesélni tudók. Ne hagyjuk elveszni emlékeiket, talán akadnak, kik történeteket őriznek bensőjük mélyén, lenne is mit mesélniük, csak eddig senki nem kérdezte Őket. A gyár hivatalos történetét bizonyára valakik majd egyszer megírják és kutatásokat fognak végezni a meglévő dokumentumokban, de az ott dolgozott emberek emlékei elvesznek, ha valakik, szorgos és lelkes emberek nem gyűjtik össze a még meglévőket. Ha valaki csak egy picurka történetet hal vagy hallott, írja meg két mondatban, és mi bizonyára érdeklődéssel elolvassuk. Mi, a szó legszorosabb értelmében amatőr és naiv tagjai vagyunk egy nem régen múlt időszakot tanulmányozó társaságnak, és nélkülözünk minden tudományos felkészülést. Bizonyára vannak közöttünk kivételek is, ami a történelmi ismereteket és hagyományokat illeti. Mégis nyugodtan mondhatom, hogy érdekes múltbeli dolgokról, ha csak társalgási szinten is a magunk naiv módján elmesélt történet, vélemény, élmény számba menő esemény. Mintha egy asztal körül ülnénk, és úgy hallgatnánk valaki elbeszélését, hogy; „milyen is volt a Hamburger Joe”, „és mennyi volt a diós, vagy a mákos tészta ára? És hogy valóban volt e beton kerítés az Ónodinál? Mikor lesz autóm a daruból? ” …. és a többi. Ha, valaki pedig téved valamiben, akkor mindig akad egy segítőkész partner, vagy több, aki hiányos tudásunkat kiegészíti, és egyenrangú partnerének tekint mindenkit.
Szerintem ez így van rendjén, mit is mondhatnék még?

Pesterzsébet, Harisnyagyár




Perlesz Sándor 1877-ben Budapesten született, műegyetemet végzett, 1899-ben diplomázott, és mint mérnök a további tanulmányait az angliai Menchesterben végezte. Hazatérése után 1906-ban, Ábelesz Simon és Perlesz Sándor megalakítják, mint közkereseti társaság az Erzsébetfalvai Harisnyagyárat. Vörösmarty u. 1-2-3. sz. alatt. (akkor még, csak az utca egyik oldalán voltak házak) 1911-ben részvénytársasággá alakultak át, melynek elnöke Ágoston Simon lett, aki a kereskedelmi ügyeket intézte, míg a műszaki részt Perlesz Sándor vezette. A gyár elnöke Ágoston Simon, igazgatósági tagjai pedig, Ágoston Jenő és Lajos. A gyár az első az országban, amelyik a „Cotton” harisnya gyártására rendezkedett be és a két igazgatósági tag az első Cotton gépépítő és szerelő szakember Magyarországon. Az üzem 120 embert foglalkoztat. Az árút kizárólag nagykereskedők útján hozzák forgalomba. A gyár elnöke textiliparos családból származik. 1906 óta él Pestszenterzsébeten, ezt megelőzően a Weisz Manfred és Berthold kötszövőgyár vezetője volt, hét évig.
Perlesz Sándor 1922 évben kiválván a Pesterzsébeti Harisnyagyárból, az Erzsébet utcában (ma: Ady E. u.) új gyárat létesített. A gyár a legmodernebb technikai berendezésekkel és felszereléssel épült fel. Automatikus kötőgépek működtek benne hozzávaló segédgépekkel. Rövid idő alatt a legjobb névre tett szert a szakmában. Az olcsóbb és közepes minőségű árak mellett finom flór és selyemharisnyákat is gyárt. Kötszövőgyárát európai hírnevűvé fejlesztve, 200 – 250 alkalmazottat foglalkoztatva, 1932-ben bekövetkezett haláláig, vezette azt. Halála után a cég, mint családi részvénytársaság „Perlesz Sándor rt. Kötszövőgyár” néven működik tovább, és Özv. Perlesz Sándorné, szül: Flamm Ilona fia, Sándor a cégvezető. Röviden ennyit a gyár és a létrehozók történetéről.

2008. december 10., szerda

A menedék.


Pesterzsébet arcának másik oldala.
Gondoltam lemegyek és megnézem milyen a berendezés, de amint látható időközben megérkezett a tulaj.
Ki a megmondhatója mi, vagy ki kényszerít egy embert arra, hogy ilyen mostoha körülmények között éljen.

2008. december 5., péntek

Azt gondoltam eső esik,

Ripoff Raskolnikov osztrák gitáros előadásában,
érdemes meghallgatni ezt a moldvai csángó nép dalt.
Nagyon jó, szép és élvezetes előadás. Óriási a manus.

"Azt gondoltam eső esik,
Pedig a szemem könnyezik.
Az én szemem sűrű felhő,
S onnat ver engem az eső.

Gyere rózsám béküljünk meg,
Mi egymásnak engedjünk meg.
Mindig voltak kik így jártak,
Mind megengedtek egymásnak.
Nyújtsad kezed, bár egy felet,
Bár még egy szót szóljak veled.
Nyújtsad kezed keresztesen,
Búcsúzzunk el örökösen!


Úgy fáj az én gyönge szívem,
Nem tom tied fáj-e vagy nem.
Fáj es annak mit tudsz tenni,

Mikor ennek így kell lenni.
S ha a tied úgy tud fájni,
Sohasem tudunk megválni.

2008. december 4., csütörtök

Eb a falon 4


A creativ Team alkotta e kutyust, de a készítésének napját nem tudom datálni mivel előttem az ismeretlen. Jó lenne tudni, mert eléggé régen látható ezen a helyen és kíváncsi lennék, hogy mikor jártak ere alkotóik. Létezik e még a csoport, úgy hallottam legálisan működtek?

2008. december 1., hétfő

Pesterzsébet, János utca



Röviden, egy-két szóval a régi polgárokra emlékezve:
Somody Árpád autómechanikai és kés-árú üzeme János u. 24. szám alatt volt található. Tel: 474 – 22. Somody üzemét 1929 –évben, kis keretekben létesítette, 1934 –óta késáru gyártására is berendezkedett. 40 fémipari géppel, 30 – 40 alkalmazottal és 2 tisztviselővel dolgozik. Az 1932 évi kézműipari kiállításon nagy ezüstéremmel tüntették ki. Somody 1899 –benn született. 1916-ban szabadul fel és a Győrffy-Wolff gyárban fejlesztette szaktudását, ott csoportvezető, majd művezetővé lépett elő, és 1929-ben lett önálló. Az I. Világháborúban az olasz fronton küzdött. Atyja József az ipartestület magalapítója és 28 éven át elnöke, vármegye képviselő, és kormányzói kitüntetés tulajdonosa volt.